Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
XII. A Függetlenségi nyilatkozat, s annak hatása Bihar vármegyében
gróf Stadion miniszter elmeháborodása indokából április 12-ét sejteti, ezen föltevés azonban nemcsak a fentebb előadottaknál fogva, melyek szerint az még márciusban történt, hanem azon indoknál fogva is téves, mivel Rogge Valter [Walter] szerint a Stadion betegségét a mértéktelen élet- és kéj élvezetek okozták. 771 Nesselbrode [Nerselrode] gróf orosz külügyminiszter már április 27-én, az európai udvaroknál levő orosz diplomáciai ügynökökhöz intézett körlevélben, tudatta az európai kormányokkal, hogy Oroszország tovább nem nézheti közönyösen a magyarországi lázadást, mely az ő lengyel tartományait is fenyegeti, s hogy az osztrák kormánynak kérelmére annak segítséget nyújtand; kifejezvén azon reményét, hogy az európai kormányok az ő fegyveres intervenciójába belenyugandnak. 772 Ezek folytán a hivatalos Wiener Zeitung május 1-én megjelent számában már hivatalosan tudatva lett az orosz intervenció, a pétervári hivatalos lap is hozta május 11-i számában a cár hasontartalmú manifesztumát, s másnap kiadatott az osztrák császár legfelsőbb értesítése is, melyben tudatja Magyarország népeivel az orosz sergek bevonulásukat. 773 Az itt röviden közölt hivatalos adatok kétségen kívülivé teszik, hogy az orosz intervenciót nem a Függetlenségi nyilatkozat idézte elő. Előidézte azt fegyvereink diadalai folytán az osztrák kormánynak azon őrült álma, hogy a Magyar Királyságot is beolvasztja az egységes ausztriai császárságba, s herceg Schwarzenberg Félix miniszterelnök s az irányadó körök azon végzetes nézetök [nézete], hogy a magyar rebellisekkel alkudozni nem szabad. Lehetséges, hogy az intervenció módozatainak a cár által kívánt szellemben való megállapításukat [megállapítását] siettette a Függetlenségi nyilatkozat, azonban teljes bizonyosságú tény leendett az is, hogy ha soha ki nem mondatik vala is az április 14-i határozat, az osztrák kormány mégsem a mélyen megsértett magyarokkal való alkudozásokban s velők kötendő becsületes békében, hanem az orosz cár segítő karjaiban keresendett vala az isaszegi és nagysarlói fényes győzelmek után menedéket. Nem az orosz beavatkozás miatt vala tehát a Függetlenségi nyilatkozat impoliticus [nem politikus, nem célravezető, azaz hibás] tény, hanem amiatt, mivel ezáltal ejátszottuk a velünk rokonszenvező európai kabinetek és a bécsi nép szimpátiáikat [szimpátiáját]. A trónvesztési határozat Bécsben még a nép legalsóbb rétegeiben is, teljesen s annyira megsemmisítette a magyar országgyűlés iránti rokonszenvet, hogy a császári udvar már május 5-én nyugodtan visszaköltözhetett Olmützből Schönbrunnba. 774 Teleki László, kormányunk párisi ágense, azt irta ugyan május 7-i levelében Pulszkyhoz, a londoni ágenshez, hogy Parisban az autsztriai ház ellen kimondott dechéancenak [trónfosztásnak] minden pártnál jó hatása van. Ez azonban rózsaszínű szemüvegen való szemlélése vala a helyzetnek, mit saját levelei tanúsítanak, melyeknek minden felől reménykedő s mégis bánatos hangjuk úgy hasonlít a Mikes Kelemen leveleiéhez. Már május 25-én azt írja Pulszkyhoz, hogy Drouyn de Y Huystól nem sokat 770 Horváth Mihály (1871) 15. 771 Rogge, Walter (1876) 51. 772 Horváth Mihály (1871-1872) 3:17-19. (1872) 773 Horváth Mihály (1871-1872) 3;22-23. (1872); Rogge, Walter (1876) 78-79. — A legfelsőbb értesités a "Gyűjteménye a legfelsőbb manifestumoknak" 82-84. lapjain. — Lásd az orosz intervencióra vonatkozólag még Gelich Rikhárd (1884-1889) 3:343-358. (1889). 774 Rogge, Walter (1876) 77.; Horváth Mihály (1871-1872) 3:15. (1872)
