Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
XI. További honvédelmi intézkedések. A szabad csapatok s az önkéntes örhad, illetve a 123. zászlóalj, az I. honvéd-vadász ezred; a vöröstoronyi vadászzászlóalj
Ezalatt Draveczki egy mellékutat fedezett föl, melyet a mócok elfeledtek eltorlaszolni. Buzgó erről értesülvén, derék századával utat törve az ellenségen keresztül, ezen útra fordult, s azon a románság folytonos üldözése dacára s folytonos harcolás között végre is kivágta magát s kisded csapatát Bánfi-Hunyadig [Bánfihunyadig]. Az egész seregből alig maradt néhány ember seb nélkül. A Rákóczy-csapatnak nagyobb része odaveszett, annak csak romjai érkeztek meg Bánfi-Hunyadra [Bánfihunyadra]. Veszteségünket Jancu 850 főnyire teszi az előbbi napokon elesettekkel együtt, ami természetesen nem állhat [meg]; egy szemtanú pedig a mi részünkről 100 közvitézre s több altisztre teszi azt, de bizonyára ez meg kicsinyítése lesz a valódi veszteségnek, mit az is igazol, hogy Pivány azt mintegy 300, Kalotay mintegy 400 emberre teszi. így zúzatott össze a Rákóczy-szabadcsapat s benne több bihari fiú. Többé aztán nem is találkozunk a harctéren ezen csapat nevével. A szabadcsapatok alakulásukat [alakulását], mint fentebb kifejtem, azért tekinté örömmel vármegyénk bizottmányi ülése, hogy azok által nemzetőreink fölváltásukat [fölváltását] hitte eszközölhetőnek. Kifejtettem azonban már azt is, hogy nemzetőreinket jórészben csakis újabb nemzetőrök, az úgynevezett mozgó sereg által válthatták föl. Ezen mozgó sereget a honvédelmi bizottmány február 16-i fölhívása hozta létre. 699 Ezen fölhívásban azon ajánlatot tette a honvédelmi bizottmány a vármegyének, hogyha 2000 főnyi mozgó sereget állít, nem kell többé nemzetőröket kiindítania. A vármegye két kézzel kapott ezen ajánlaton, nagyon sok baja volt tavaly július ólta a nemzetőrség kiállításával; örült, ha attól egyszer mindenkorra megszabadulhat, minek folytán elrendelte a 2000 főnyi mozgó seregnek március 20-áig leendő kiállítását. 700 Ezen mozgó sereg csakis önkéntesekből volt kiállítandó, éppen ezért hívták önkéntes nemzetőröknek is. Később azonban, mint egyik alább hivatolandó [hivatkozandó] rendelet mutatja, Mészáros azon nézpontból indulva ki, hogy minden katona mozgó, tehát csupán ezeket nevezni mozgó seregnek nem helyes, az "önkéntes őrhad" névre keresztelte el őket hivatalosan. Legnagyobb részben azonban ezen önkéntesek fölfogadottak voltak, másképp nem tudták a községek kiállítani a rájuk kivetett jutalékot. Az önkéntes őrhad tagjai a háború végéig kötelezték magukat folytonos hadi szolgálatra, s tisztjeik kinevezési jogával a honvédelmi bizottmány rendelete a vármegyét ruházá fel. Éppen ezért tiltakozott a vármegye bizottmányi ülése az ellen, hogy a mozgóknak hadbírót a kormány nevezett ki Szécsey Lajos személyében, 701 kit nem is ösmert el ilyenül a vármegye, hanem ezen állást pályázat útján rendelte el betöltetni, mely pályázat a hivatalos lapban meg is hirdettetett. Honvédek naplójegyzetei (1851) 185-196.; Die Románén der österreichischen Monarchte (1849) 2:49., 62., 63.; Thallóczy Lajos (1882) 88-92.; Ramming, Wilhelm (1850):58., 59.; Czetz János (1850) 315.; Kővári László (Pest, 1861) 231. —Ivanovich jelentése: Bányay Árpád, Hazánk 3:395., 396. (¡885); Pivány Ignác: A „marizseli ütközet". Egyetértés, ¡885. júl. 28. (205. sz.); Kalotay Viktor: A marizseli ütközet. Nagyvárad, 1885. aug. 12. (183. sz.) [Mariséi, ma Kolozs m., RO; magyarított nevén: Havasnagyfalu. — R.J.]—Jancu tudósításában sajtóhibából van szedve Corkesiu neve Cortesiunak, mit igazol a későbbi hivatalos jelentés is, hol ezen név magyar kiejtés szerint ismételten Korkes-nek van írva. (A Magyar Polgár nagy naptára, 1869. 67.); Vasvári Pál eleste a havasok közt. Budapesti Hírlap 1885. júl. 22. (199. sz).;Gyarmathy Zsigáné: Kossuth és Erdély ügye (Kossuth kiadatlan levele). Nemzet 1886. márc. 77. (76. reggeli szám.) 699 Okmánytár: LXII. 700 Bihar vm. jkv. 1849:386. 701 Bihar vm. jkv. 1849:1058. ; Közlöny, 1849. ápr. 21. (85. sz.)
