Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - B. II. ipari és gazdasági bértelkek

B. II. 64. Szegfű utca 44. sz. (Megszűnt törzskönyv, lásd B.VII.18. sz.) 1900-ban utcanyitáshoz (3/4 részben) a Debreceni TornaegylettíbX vásárolva. 1924-ben 132,2 H-öl területű kert. 1928-ban már nem bérleti föld: részben utca, részben a tornacsarnok területe. B. II. 65. Szent Anna utca (Béke útja) 16. sz. előtt, Díszkert A Revitzky ház előtt 75,9 ű-öl területű - 1924-ben, 193 l-ben vasrácsos kerítéssel elkerített - díszkert. B. II. 66. Színházi átjárónál, Puszta telek A városházától 0,25 km-re a Blaháné utca torkolatánál a mai Művész presszó előtti 277 D-öl területű puszta tér. Tények és megállapítások a nyilvántartó lapokon: 1924-ben a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara részére, 2 emeletes székház építésére adományozzák a telket. 1928-ban veszi vissza a város az építkezés elmaradása miatt. 1928-ban a Debreceni Ügyvédi Kamarának szintén székház építésre adományozva. A jóváhagyott szerződést az adományozott kezdeményezésére hatálytalanítják. 1943-ban a Városi Kertészet részére palánta- és zöldségárusító pavilon épül. 1945- től a Színházi Munkások Szakszervezete, majd a színházi művészi- és műszaki személyzet bérli a területet. 1946- ban a Földigénylő Bizottság adja 2 családnak Jogellenesen" bérbe. (A törzskönyv összefügg a B.IV.20. és B.VII. 17. törzskönyvekkel is!) B. II. 67. Szív utca 30., (Nagyvárad utca 30.) sz. A városházától 1,40 km-re az Ispotály laposon, az Ispotályi templom előtt, -az Ispotály utca és a Zagyva utca találkozásánál, a volt hordógyárral szemben 947,5 n-öl területű ipari bértelek. A telken kovácsműhely és a bérlők 1926-ban épített lakóháza található. Bérlők: Kripkó Sándor és Ferenc kocsigyártó mesterek. (1923-1946). B. II. 68. Szív utca 31-33., Salétrom utca 36-38. sz., Ispotály utca, Hordógyár (volt) A városházától 1,40 km-re az Ispotály laposon 5 kh 591,24 IJ-ÖI területű ipartelep és szántóföld, a volt hordógyár, a volt orosz hadifogoly barakk helyén. („1918 óta már nem hordógyár".) A területen az Alföldi Magyar Hordógyár Rt. épületei álltak. A Hajlítottbútorgyár telepe és reszelővágó telephely. Bérlők: Általános Forgalmi Bank Rt. (1924-4935), átvállalással a Magyar Általános Hitelbank (19351940), Csukás Lajos reszelővágó albérletében (bérletében ?) áll a terület egy része (1930. körül már 15 éves bérleti viszonyról tud Baltazár János). A bérlet és albérlet 1940-ben megszűnik, az épületeket lebontják. Mezőgazdasági célú bérlet: Vas- és rézbútorgyári munkások (1946), Debreczeni Miklós (1947), Lugosi László (1948). 1952-ben az ingatlant a Hajdú-Bihar megyei Tatarozó Vállalat részére adják „használatba". B. II. 69. Szoboszlói út 2. sz., Bocskai Vasöntöde A városházától 1,35 km-re, a Salétrom laktanya területéből 1924-ben 1525 D-öl, 1926-tól (HÉV bérlethez - B.II.58. - való átcsatolás miatt) 950 [ i-öl területű telephely. Bérlök: Bacsó Pál okleveles mérnök (7-1924-?), Bocskai Vasöntöde és Gépgyár Rt., Szoboszlói u. 1. (1928-1945), Laczkó József fatelep céljára (1946). B. II. 70. István út 42., azonos Déli sor, (Hajdú)Szoboszlói út 30. sz., Szántó Győző telep A városházától 2,55 km-re a Vargakertben 21 kh 1475,6 I-öl területen lakóház és veteményes. Épületek, építmények az 1928. évi leltárban: - lakóépület (Földszintes téglaépület cserép-, illetve eternitpala fedéssel 71,72 m

2 beépített területen 3 szo-