Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - B. II. ipari és gazdasági bértelkek

- árnyékszék (Fekvődeszka oldalfalú, deszkafedelü, „rozoga, düledező".) - kút („Betemetve 1916. évben".) A Közhasznú Munkáskert Egyesület bérlete (1922-1946-ig). 1936-ban a területből mintegy 1 kh a híradó század részére átadva (B.V.3.). 1942-ben, szintén a híradók részére, 95 évre további - kb. 3,5 kh átengedve. 1946/1947-ben megváltással „igénybe véve", illetve házhelyként kiosztva. Később egy részt az akkori - szovjet laktanyához csatolnak. B. II. 26. (A volt szemétlerakó hely beolvadt a B.II.27-be.) B. II. 27. István út és Szoboszlói „műút" szöge, Bolgárkertészet A városházától 2,70 km-re a Tócó mentén (az Ispotály laposon) közel 31 kh belsőségi és a külsőségi szántó, vízárok (Tócó) és ház (volt szemétlerakó). Bérlők: Sztojkov Márton és Ivanov György bolgárkertészek (1924-1933), Grünblatt Mór (1933-1935), m. kir. ügyészség (1935-1946). Épületek, építmények az 1929. évi leltárban (A bérlő szerint a lakóház 1 konyhája a városé, a többi a bérlő tulajdona.): - lakóház (A téglából épült cseréptetős épület régebbi szárnya a konyharész, ehhez épült hozzá a 2 szoba. Félnyeregtetővel csatlakozik „hátul" 3 helyiség 1 kamra, fürdőszoba és cselédszoba, összesen 113,33 m

2 beépített területtel. Ebből 17,13 m

2 a város tulajdona.) - konyha, szoba és istálló (Faoszlopokkal gyámolított lécezésre vert agyagfalakkal és cseréptetővel épült, 59,18 m

2 beépített területű, 1 munkásszoba, konyha, istálló és a végfalhoz épült árnyékszék.) - cselédlakások (Téglafalú, cseréptetős 2 szobás 53,35 m

2 beépített területű épület.) - sertésól (A 78,- m

2 beépített területű faszerkezetű építmény 6 db ólat és kifutót tartalmaz.) - fészer (A 143,3 m

2 beépített területű részben téglafalú, részben faszerkezetű, kátránypapír-fedéses építmény nyári istállót, fészert és kocsiszínt tartalmaz.) - kút (Falazott, kör keresztmetszetű, 1,3 m átmérőjű. A káva keményfa gerendavázas, fekvődeszka oldalfalakkal készült.) Megállapítások a törzskönyvből: 1930/33. években a Budapest-máramarosszigeti állami közút kanyarjának átépítése miatt csökken a bérterület nagysága. 1934-ben Fischer Andor és neje szül. Katz Aranka csontkereskedő házhely céljára 300 •-ölet megvásárol. 1945. után a terület parcellázását követően részben a város, részben az ügyészség házhelyeket oszt ki, illetve konyhakerti célú bérleteket alakít ki. f B. II. 28. József királyi herceg (Bajcsy-Zsilinszky) utca 2. sz., Üres telek A városházától 0,15 km-re a Piac utca 17. sz. telek végében 40,61 •-öl területű („improduktív") üres telek. Radovics Ivánné hagyatéka. „Már 1851. évi hivatalos iratok igazolják, hogy a város magántulajdona". 1905-ben kerül pótlólagos telekkönyvezésre. B. II. 29. Keleti sor keleti oldal, azonos Raktár utca sarok, Puszta telek A városházától 2,00 km-re lévő, A faipari telephely déli oldalán az Ispotály laposon 969,8 •-öl területű legelő („improduktív"). 1950-ben csereszerződéssel beolvad a Debreceni Hajlítottbútorgyár és Fakereskedelmi R.T. területébe. B. II. 30. Huszár Gál utca 20., Szikszai utca 1. sz., (Pogány utca 4.sz.) Kincseshalom, Városi szőlőtelep A városházától 2,50 km-re 1924-ben 2 kh 686,5 11 -öl területű lakóház, gazdasági épületek, Marozsinszky-féle sertés hizlalda, kert, szántó. 1931-ig (csökkenő területtel, pl.: 1930-ban 920 •-öl) haszonbérletbe adva, majd parcellázás után házhelyekként értékesítve. A telek egy része 1916-ban Tenczlinger Ferenc és társaitól kisajátítás jogcímen kerül a város tulajdonába. Ismert bérlő: Boótz György városi adóhivatali írnok (1923-1932).