Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - B. I. bérházak

Épületek, építmények az 1928. évi leltárban: - /. lakóépület (Magasföldszintes, alápincézett téglaépület cserépfedéssel. Beépített területe 148,70 m

2 Tartalma 3 szoba, konyha, üzlethelyiség, műhely és 3 pincehelyiség.) - //. lakóépület (Földszintes téglaépület cserépfedéssel, 191,10 m

2 beépített területtel. Tartalma 6 szoba, 2 konyha és 1 kamra.) - ///. lakóépület (Földszintes téglaépület cserépfedéssel, 36,0 m

2 beépített területtel. Tartalma 1 szoba, konyha és klozet.) - IV. lakóépület (Egyemeletes, alápincézett téglaépület cserépfedéssel, 241 m

2 beépített területtel. Tartalma a földszinten 7 szoba, 1 konyha, kamra, lépcsőház, fakocka burkolatú fedett kapualj, 1 klozet; az emeleten 5 szoba, „alcov", 1 konyha, 1 kamra, 1 klozet, folyosó és padlásfeljáró; a pincében 5 pincehelyiség.) - V. fakamra (Gerendavázra épített deszkafalú, cserépfedéses, 28,7 m

2 beépített területű 5 helyiséges építmény.) B. I. 60. Szoboszlói út 2. sz., azonos Salétrom utca 1. sz. A városházától 1,0 km-re lévő 972,67 ü-öl területű, eredeti felvételű ingatlanon 1927-ben Fejér és Ritter építette fel a városi bérházat. Épületek, építmények az 1928. évi leltárban: - bérház (A 47 lakásos, teljesen alápincézett, háromemeletes vasbetonfödémes téglaépület, palával fedett. Villanyvilágítással, vezetékes vízzel ellátott. Főpárkány magassága 15,93 m Az épület 871,22 m

2 beépített területű, légköbmétere: 13.873,54 m

3

. A „B" lépcsőházban a pinceszinten 1 házmesteri szoba, konyha, WCs lakás, illetve közös fürdő, közös mosókonyha, 13 fáspince és 1 lépcsőház, a földszinten és az I-II-III., emeleten szintenként 3 lakás - 2 db egyszobás, 2 db kétszobás - található, így összesen 21 szoba, 13-13 konyha, előszoba, WC, 12-12 kamra és balkon szerepel a leltárban. Az „A" és „C" lépcsőházak egyformák, bennük a pinceszinten lépcsőházanként l-l db szoba-konyha-kamra-WC-s házmesterlakás, l-l közös fürdőszoba, l-l - közös mosókonyha, l-l előtér, 2-2 folyosó, l-l lépcsőház, 17-17 fáskamra, a földszinten és a 3 emeleti szinten - szintenként és lépcsőházanként - 2 db kétszobás és 2 db egyszobás lakás épült, így lépcsőházanként összesen 25 szoba, 17-17 konyha, kamra, WC, 16-16 előszoba, balkon szerepel a leltárban.) - kerítés (Betonoszlopok között 0,5 m magasságú be^pnalapra épített 1,0 m magasságú drótháló kerítés 150 fm hosszúságban.) B. I. 61. Szoboszlói út 2/b., azonos Salétrom utca 1. sz. A városházától 1,10 km-re, a volt Salétrom laktanya 1 kh 844 ÚJ-öl területén épült szükséglakások. Épületek, építmények a leltárban: - /. sz. lakóház (Tégla alapokon épült téglafala, részben alápincézett, cserépfedéses, 364,32 m

2 beépített területű épület. Tartalma 4 lakásban 4 konyha, 7 szoba, 1 előszoba, 1 kamra. A pincehelyiségek a leltárfelvétel idején használhatatlanok voltak.) • - //. sz. lakóház („Nagyobb épület lebontásával hátrahagyott maradvány ..." téglaalapokon téglafalú, cserépfedéses, „elhanyagolt állapotban" lévő, 205,25 m

2 beépített területű épület. Tartalma: konyha, szoba, kamra, asztalosmühely és kovácsműhely.) - ///. sz. lakóház (Teljesen alápincézett, tégla alapokon téglafalú, cserépfedéses, 386,30 m

2 beépített területű épület. A nagyon elhanyagolt épületen faragott kőből készült a lábazat, továbbá az ablak- és ajtófelek. A pincehelyiségek a leltárfelvétel idején használhatatlanok voltak. Tartalma 14 szoba.) - IV. sz. lakóház (Tégla alapokon tégla lábazatú, tégla- és vályogfalú cserépfedéses épület „elhanyagolt * állapotban". Tartalma 7 szoba, 1 konyha, 1 kamra és 1 előszoba.) - V. sz. lakás (Tégla alapokon, téglafalú, cserépfedéses, 45,57 m

2 beépített területű, 1 szobát és kamrát tartalmazó épület.) - árnyékszék (2 db együléses, 1 db kétüléses épület.) Az életveszélyes állapotba került épületeket 1937-ben bontják le. A terület 1949-53-ban a HÉV. Rt., majd a villamosvasút sportpályája lesz. B. I. 62. Szent Anna utca 10-12., azonos Batthyány utca 17-19. sz. A városházától 0,5 km-re lévő saroktelek 5/7 része eredeti felvételű, 2/7 részét vásárlás útján 1899-ben és 1914-ben Sámi László tulajdonából szerzi meg a város. (Az „eredeti felvételű" saroktelket 1771-ben vásárolja meg a város Hegyi Sándor szabómestertől és azon