Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. IV. külső iskolák, közművelődésijótékonysági, alapítványi ingatlanok

- szülésznői lakás (1929-ben épült, részben alápincézett, földszintes, téglafalú, palafedéses, 75,54 m

2 beépített területű épület. Lábazata cementhabarcs vakolatú, a homlokzat lábazat fölötti rész az ablaktalp magasságáig, a falsarkok, a tornácok boltövei és az ablakkeretek nyerstégla kiképzésűek, a falmezők durva cementhabarcs vakolattal készültek. Az épület szobát, konyhát, kamrát, előszobát és pincehelyiséget tartalmaz.) - melléképület (1929-ben téglaalapokon téglafalazattal, vasbeton tetővel épült, 25,58 m

2 beépített területű épület. A lábazat és a falsarkok nyerstégla kiképzésűek, a falmezők húzott vakolattal készültek. Az épületben található ürszék, fáskamra, sertésól, felette tyúkól, továbbá sütőház, kemencével.) - kerítés (Alul „vasbetonpaílóval" összekötött, vasbeton oszlopokra szerelt, 2 m magas, horganyzott dróthálóval készült kerítés 208,85 fm hosszúságban.) Tények és megállapítások a nyilvántartó lapokon: - 1935. Kormos Lajosné elemi iskolai tanítónő részére, fásítási céllal 25 db tamariskus cserje és 12 db olajfűz „kiadatott". - 1936. A szülésznői lakást özv. Vidáné szülésznőtől Csergő Albertné veszi át - 1942. A városnak kölcsönt adó bankok engedélyezik, hogy az ingatlanra a kincstár örök használati jogát bejegyezzék. K. IV. 60. Bánk 9. sz., Szabados-féle alapítvány földje Vakok intézetének felállítása érdekében létrejött alapítvány birtoka. A városházától az újlétai úton 12,4 km-re, a diószegi úton 14,1 km-re, a két út közötti, ún. Császár út keleti oldalán, a régi banki erdőőri lak közelében, attól délkeletre, részben Bánk városi erdő és részben magánbirtok mellett, 62 kh 479 J-ö\ területű ház, udvar, szántóföld, rét, vízárok és út (Szabados-féle kaszáló). Debrecen sz. kir. város tulajdonába 1932-ben - az 1929. április 26-i hagyatékátadó leltár alapján -, kerül az ingatlan, amelyet külön alapítványként köteles működtetni és a jövedelmet egy Debrecenben felállítandó vakok intézetének létesítésére kell fordítania. Épületek, építmények az 1932. évi leltárban: - lakóház (Vályogfalú, részben téglaalapokon álló, palafedéses, 84,50 m

2 beépített területű, 2 szobát, konyhát, kamrát és tornácot tartalmazó épület.) - cselédlakás és istálló (Részben vertfalú, részben vályogfalú, nádfedéses, 107,10 m

2 beépített területű, szoba-konyhás lakást és 2 istállót tartalmazó épület.) - nyári istálló (3 oldalon vályogfalú, elől nyitott, kemény gömbfa oszlopokra szerelt nyeregtetős, zsindelyfedéses, 167,44 m

2 beépített területű, padlástér egy részén magtár funkciójú építmény.) - tengeri góré (Faszerkezetű, deszkafedéses, 13,75 fm hosszú építmény.) - kút (1932-ben a régi kút betömése után épült a tégla falazatú, 1,20 m átmérőjű, kör keresztmetszetű, gémeskút.) - ürszék (1931 -ben készített, gerendavázas, kátránypapír fedéses építmény.) - kerítés (Keményfa oszlopokra szerelt, 1,30 m magasságú, fekvődeszka kerítés, 12,80 fm hosszban, illetve ugyanaz, de 1,20 m magasságú kerítés 12,80 fm hosszban.) - kemence (1932-ben tégla alap-, és felmenő falakkal, cseréptetővel, 3,2 m

2 beépített területtel épült.) Tények és megállapítások a nyilvántartó lapokon: - Az ingatlan tulajdonosa Szabados Ferenc (Nap utca 17.) 1927. október 1-től 1930 szeptember 30. napjáig Zagyva István és neje szül. Nagy Zsófia Eötvös utca 69. sz. alatti lakosokkal kötött haszonbérleti szerződést. A város a kezelésbevétel után a bérlőket - az eredeti szerződés feltételei szerint - meghagyja az ingatlan bérletében. - 1930. Debrecen sz. kir. város polgármestere Fésűs Lajos, Hatvan utca 58. sz. alatti lakossal köt haszonbérleti szerződést. (1930-1936) - 1936. Az ingatlan a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület (Budapest, VIII. Hermina u. 7.) kezelésébe kerül. A földművelési tárca engedélyezi a birtok 2 holdnyi területén csemegeszőlő telepítését. - 1937. Az egyesület lebontja a nyári aklot és egyúttal cselédlakot, sertésólat, fiaztatót, kocsiszínt és új nyári aklot épít - 1941. Az erdőigazgatóság szikgáti csemetekertjéből 3000 db akác facsemetét utalnak ki a birtok fásításához. - 1941. A város és az egyesület között új szerződés jön létre, amely szerint 3 évre bérbeadhatja az egyesület a birtokot.