Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. IV. külső iskolák, közművelődésijótékonysági, alapítványi ingatlanok

K. IV. 36. Ondód, Perecz dűlő, az Egyház tér 17. sz. (volt) Gazdasági iskola földje A városházától 11,45 km-re, a Perecz dűlő északi oldalán 9 kh 908 G-öl területű szántóföld a református iskola fenntartására, a református egyház haszonélvezetében (a város tulajdonjogának fenntartása mellett).

67 K. IV. 37. Ondód, Perecz dűlő 17. sz., a Szent Anna utca 28. sz. alatti, római katolikus préposti lak földje A városházától 11,93 km-re, a Perecz dűlő északi oldalán 16 kh 1471 G-öl területű szántóföld, Erdei Kálmán bérletében. Az ingatlanvagyon-leltár megállapítása: A debreceni római katolikus egyház lelkészi hivatalában elfekvő „Visitatio Canonica" szerint, - amelyet Lajcsák Ferenc váradi püspök és a városi magistratus részéről Georgius Markovics írt alá, - az Ondódon lévő ingatlan, 13 évi pereskedés után, 1831-ben a római katolikus egyháznak ítéltetett vissza és Ondódon 17 1/8 holdat a városi mérnök ki is mért a római katolikus egyház részére. K. IV. 38. Ondód, Péterfia dűlő, a Péterfia utcai leányiskola földje A városházától 8,60 km-re, a Péterfia dülő déli oldalán, Kismacs és Látókép vasúti megállók között, az ingyen iskoláztatás földjének nyugati szomszédságában, 9 kh 246 L.l-öl területű szántóföld a református leányiskola fenntartására, a református egyház haszonélvezetében áll a város tulajdonjogának fenntartása mellett. K. IV. 39. Ondód, Piacz dűlő, a Miklós utca 12. sz. leányiskola földje A városházától 14,35 km-re a Perecz dűlő északi oldalán, a Kun Pál halom közelében, 5 kh 1422 Q-öl területű szántóföld. K. IV. 40. Ondód, Szoboszlai dűlő 17. sz., a Református ispotály földje A városházától a szováti úton 9,62 km-re, a szoboszlói úton 10,65 - 11,40 km-re, a kövesút és a vasút között, Ondód vasúti megállótól nyugatra 22 kh 1107 D-öl területen ház, udvar, szántó, legelő és út. K. IV. 41. Ondód, Vedres dűlő 7. sz., Állami elemi népiskola A városházától 10,25 km-re a Vedres dűlő északi oldalán, az egyház földjének déli és keleti szomszédságában 1591 G-öl területen iskola udvarral, kert és rét. Az ingatlan a református egyház telekkönyvi betétjében szerepel, míg az egyház törzskönyve szerint „a város tulajdonába ment át". A birtok örök használata a királyi kincstáré. E jogot 1941-ben jegyzik be a telekkönyvbe, j Épületek, építmények az 1928. évi leltárban: - tanterem és tanítói lakás (Részben alápincézett, tégla alapokon téglafalú, pala és részben bádogfedéses, 274,59 m

2 beépített területű épület, amelyben 1 tanterem előtérrel, 3 szoba, konyha, kamra, előszoba, előpince és 2 pincehelyiség található.) - istálló (Tégla alapú, téglafalú, cserépfedéses, 39,41 m

2 beépített területű egyhelyiséges épület.) - ürszék (Gerendavázas, állódeszka oldalfalú, bádogfedéses, 3 helyiséges építmény.) -sertés- és tyúkól (Gerendavázas, állódeszka oldalfalú, cserépfedéses, 4,41 m

2 beépített területű építmény. A tyúkól a sertésól fölött található.) - kemence (Téglafalazatú, cserépfedéses építmény, 2,80 m

2 beépített területtel.) - kerítések (A telek körül 166,55 fin hosszban 3 m magasságú, keményfaoszlopokra szerelt fenyőfahevederes állódeszka anyagú kerítés található. A 2 m magas belső kerítés 14,35 fm hosszú álló léckerítés. Az 1 m magasságú belső kerítés 31,- fm hosszúságú álló léckerítés. A külső kerítést 1164,- fm hosszú sod0/

A törzskönyv megállapítása pontatlan, mert a Gazdasági Tanintézet 1888-ban felépült belső iskolája a református egyház volt parochiális telkén állt. Az épület a város tulajdonába került, de a telek (Füvészkert utca 2. sz.) az államosításig az egyház tulajdonában maradt (a város iskolai célú használati jogának szerződéses biztosítása mellett). A Pallagra költözött gazdasági oktatási intézmény helyén 1901-től kezdődik elemi iskolai oktatás, de mindvégig csak részleges a kollégiumi fiúiskola jelenléte a múzeumi, könyvtári, hivatali, stb. funkciók mellett. (Szerzői kutatási adatok.)