Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. IV. külső iskolák, közművelődésijótékonysági, alapítványi ingatlanok

A törzskönyvben található az 1901-böl származó „városi szegényház kibővítési terve", amelyet „Szilágyi építész" írt alá. A gazdasági leírás 174 db vegyes gyümölcsfát, 111 db akácfát, 55 db vegyes fát (tuja, fűz, bálvány, stb.) számolt a területen. Tények és megállapítások a nyilvántartó lapokon: - 1930. A szegényházban átalakítási, illetve raktárépítési munkák folynak. - 1932. A kertészeti felügyelő szerint 150 db kanadai nyárfa adatott ki. - 1937. A városi kertészet 50 db gyümölcsfát ad ki a szegényház részére. - A Kishegyesi út felőli ácskapukkal kapcsolatban és különböző épületeken tatarozási és a napközi otthonban bővítési munkálatok folynak és külső kapuk készülnek. - 1938. Az új, 240 m

2 beépített területű, téglafalú, cserépfedéses, 2 hálótermet (utcai szobák), előszobát, WC-t és mosdót tartalmazó épületet használatba veszik. Vízvezetékeket szerelnek. - 1940. A szociális telepről (volt Bábaképezde) 1 db víztartályt ideszállítanak. B. IV. 18. Kishegyesi út, Szegényházsor 1. sz., Bellegelő III., II. sz. gazdasági ismétlő iskola földje A városházától 2,8 km-re, a városi szegényháztól délre és keletre, a vasúti tárolótól és a volt tejgazdaságtól északra, Szegényházsortól nyugatra, a Kishegyesi úttól délre - a vámház után 29 kh 1174 u-öl területen ház, udvar, szántó, rét, legelő, kert házi kezelésben, a gazdasági szakoktatás céljára. Az iskola szervezéséhez a szerződést a 205-8942/1909. bkgy. sz. határozattal fogadja el a közgyűlés. Eszerint a város 20 kh földet a vallás- és közoktatási kormányzat javára - használatra - enged át, amíg az gazdasági iskolai célú használatban áll. A város építteti fel a tanítói lakást és a gazdasági épületeket, beszerzi a tenyészállatokat, vállalja a tűzkárbiztosítást. A jövedelem 20 %-a a városé marad. Épületek, építmények az 1933. évi leltárban: - lakóház (1920-ban épült „egy pár sor téglaalapon". Fehérre meszelt vályogfalú, cserépfedéses, 74,14 m

2 beépített területű, szobát, konyhát, kamrát és raktárt tartalmazó épület.) - melléképület ( Félereszes, fehérre meszelt vályogfalú, horganyzott bádogfedéses, 1920-ban épült, 34,02 m

2 beépített területű, szerszámoskamrát, kemencét, kocsi-, és szekérszínt tartalmazó épület.) - sertésfiaztató és gépszín (Téglaalapon, fröcskölt vakolattal ellátott, téglafalú, félereszes, cserépfedéses, 1920-ban épített, 95,09 m

2 beépített területű épület.) - istálló (1925-ben épített, téglaalapokon, téglafalú -a lábazat, falsarkok, ajtók-, és ablakok feletti boltozatok vakolás nélkül, falmezők sima vakolatúak- palafedéses, 119,70 m

2 beépített területű épület. Benne lóistálló és borjúrekesz, nyitott előtér, tejkamra és takarmányozó, vagy törekszín található.) - baromfiól (Fehérre meszelt vályogfalú, féleresztetejű, horganyzott bádogfedéses, 3 ólat tartalmazó, 17,08 m

2 beépített területű épület.) - ürszék (Fehérre meszelt vályogfalú, cserépfedéses építmény, 3,2 m

2 beépített területtel.) - kút (0,9 m átmérőjű betongyűrűkkel és gerendavázas kávával ellátott gémeskút.) - kerítések (Háncsolatlan gömbfa oszlopokra szegezett, széllécekre felerősített dróthálókerítés, 18,70 fm hosszban, illetve 23,45 fm hosszban állódeszka kerítés.) Tények és megállapítások a nyilvántartó lapokon: - 1924. Az iskola területéhez 2 kh és 1000 LJ -öl területet csatolnak át. - 1925/26. Kurdy Sándor igazgató 300 H-öl területet - 1932-ig - bérletben használ. - 1925. A városi kertészet kiutal 238 db facsemetét (benne 82 db vegyes gyümölcsfa). . - 1926. 156 db „suháng csemete" és 82 db gyümölcsfaoltvány „kiutaltatott". - 1926/27. Ingatlancsere útján 2 kh 800 D-Öl „átjött" a város tulajdonába özv. Fürst Ödönné és fiai birtokából. Csereterület a Stark-féle faraktár a Kishegyesi út 1. sz. alatt. - 1929. (december 1.) Használatba veszik a 3 tantermes iskolaépületet (téglafalú, palafedéses, 3 tanterem, 2 tantestületi szoba, 4 folyosó) és szolgalakást (alápincézett, téglafalú, palafedéses, szoba, konyha, kamra, tornác, pince). - 1934. A volt kocsislakás helyén új sertésól épül. A szín épületét alátámasztással, pillér megerősítéssel kijavítják. - 1936. Lebontják a gépszínt és használatba veszik az egy szobát, konyhát, kamrát, folyosót tartalmazó téglafalú, cserépfedéses lakóépületet.