Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. IV. külső iskolák, közművelődésijótékonysági, alapítványi ingatlanok

pincelejárót, pincehelyiséget tartalmazó épület.) - istálló és sertésól (Palafedéses, 46,07 m

2 beépített területű épület. Benne az istálló téglafalú, részben vakolt, részben hézagolt homlokzatú, a téglafalú sertésól sarkai hézagolással készültek, felette tyúkól található.) - ürszék (Fehérre meszelt, téglafalú, palafedéses, 16,90 m

2 beépített területű, 3 helyiséges épület) - fáskamra (Téglaalapokon álló faszerkezetű, deszkafalú, palafedéses 12 m

2-es építmény.) - kemence (A 2 helyiséges, téglafalú, cseréptetős, 10,12 m

2 beépített területű épületben a kemencehelyiség vakolás nélküli, az előtér vakolt falú.) Tények és megállapítások a nyilvántartó lapokon: - 1931. A testnevelési felügyelőség engedélyt nyer lőtér létesítésére, amely továbbra is tartozéka marad az erdőnek. (K. 111.53.) - 1933. A városnak kölcsönt adó bankok engedélyezik, hogy az ingatlanra a kincstár örök használati jogát bejegyezzék. - 1939. Bővítik az iskola épületét. K. IV. 15. Haláp, Pipóhegyi állami elemi népiskola A városházától az „új" létai úton 17 km, a vámospércsi úton 22,50 km-re, a pipóhegyi erdőőri laktól nyugati irányban, erdővel körülvéve 2 kh iskola, udvar és szántóföld. („Az iskola dombon van". „Az iskola telepe a nagy domb levágásából és elhordásából planíroztatott".) Épületek, építmények az 1929. évi leltárban: - tanterem és tanítói lakás (1927-ben épült, téglafalú, eternitpala-fedéses, részben alápincézett, 237,42 m

2 beépített területű, amelyben 1 tanterem, előtér, 2 szoba, kamra, konyha, pincelejárat, padlásfeljáró, előszoba és picehelyiség található.) - gazdasági épület és ürszék (Téglafalú, eternitpala-fedéses, 56,84 m

2 beépített területű, 2 fáskamrát, istállót, sertésólat és WC-ket tartalmaz.) - sütőkemence (Téglafalú, eternitpala-fedéses.) - kút (Szivattyús fúrott kút.) Tények és megállapítások a nyilvántartó lapokon: - 1927. „Pipóhegyi iskolának elneveztetett". - 1941. A városnak kölcsönt adó bankok engedélyezik, hogy az ingatlanra a kincstár örök használati jogát bejegyezzék. K. IV. 16. Haláp, Tanyai lelkészségek földje A városházától 15,70 km-re, a vámospércsi út mindkét oldalán, Haláp csárdától keletre, a haláptelki csőszház mellett 59 kh 1063 G-öl területű szántóföld és rét a református egyház haszonélvezetében, a tanyai lelkészségek használatában. A haláptelki bérbirtokból (K.II.65.) kiszakított ingatlan. A területet 1927. szeptember 28-án adják át az egyháznak. A 153/1926 és 504/1927. bkgy. sz. határozatok alapján, az ondódi és fancsikai lelkészlakok fenntartására, 1929. szeptember 24-én megkötött szerződést a város részéről dr. Vásáry István polgármester, a református egyház részéről dr. Baltazár Dezső püspök, lelkészelnök és Márk Endre udvari tanácsos, helyettes főgondnok írja alá. K. IV. 17. Kishegyesi út 40. sz., Bellegelő III., Városi szegényház A városházától 2,5 km-re, a Kishegyesi úton, annak déli oldalán, a Szegényház sor (Derék utca) melletti gazdasági ismétlőiskola földje és a Tócó csatorna között, a volt városi tejgazdaság szomszédságában, 16 kh 1060 n-öl területen (szegény)ház

65 udvarral, szántó, kert, rét, szőlő, út, erdő házi kezelésben. (Konyhakerti növények és szőlő termelésére, a szegényház ellátására, a városi szegények által művelve.) Épületek, építmények az 1933. évi leltárban: - gondnoki lakás (Magasföldszintes, részben alápincézett, cseréptetős, téglafalú, vakolatlan nyerstégla kiképzéses, cement vakolásos lábazatú épület. A nyílászárók barna mázolásúak. 111,24 m

2 beépített területén földszinti 3 szobát, előszobát, kamrát, feljárót, pinceszintjén mosóhelyiséget, konyhát, zöldséges-, és fáspincét tartalmaz. 'A szegényház épületegyüttese helyén, a múlt szazadban a közvágóhíd működött.