Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)
Adattár - K. III. házi kezelésben lévő külsőségi ingatlanok
Tények, megállapítások a leltárban: A külső-, és belső kerítés az állami eperfaiskola területét bérlő Országos Selyemhernyótenyésztési Felügyelőség tulajdona. „A bérlet kezdete 1924. év." K. III. 78. Hortobágy, Külső Ohat, Telekháza, Ohat erdő A városházától 57,15 km-re, Tiszacsege határától délre, külső- és belső ohati birtokok északi szomszédjában 1924-ben (K.II.50.) 324 kh 989 D-öl, 1925-ben 331 kh 1329 O-öl, 1933-ban 333 kh 1114 D-öl területen erdő, rét, legelő, szántó és út. (A területet az Ohat-Polgár vasútvonal szeli ketté.) Faállomány: - 1924/25-ben: tölgy, szil, nyár: 92 %, akác: 8 %; 1-20 éves 43 %, 21-60 éves 32 %, üres 25 %; összesen 6849 m 3 . - 1933-ban „túlnyomó részben tölgy, más fajta fák itt-ott fordulnak elő". Nevek (törzskönyv, térképek): Godaja hát, Nagylapos, Tövises, Kis Szilas, Tövises, Tövises laposa. Megállapítás a nyilvántartó lapon: 1935-ben az állattenyésztési alap tulajdonában álló 50 db bika legeltetését az erdőben még meglévő legelőkön engedélyezi a város, sőt új kutat is készíttet, amelyet a vásártéri egyik kút alkatrészeivel szerelnek fel. K. III. 79. Hortobágy, Külső Ohat, Ohat 42. sz., Erdőőri lak és illetményföldje A városházától 58,15 km-re kb. az ohati erdő közepén, 1924-ben (K.III.51.) 6 kh 871 D-öl, 1932-ben 7 kh 315 D-öl, 1936-ban 5 kh területen csemetekert, faraktár, ház, udvar, kert, lucernás, szántó (illetményföld). Épületek, építmények az 1931. évi leltárban: - lakóház (Téglaalapokon vályogfalú, nádfedeles, 129,20 m 2 beépített területű, 2 szobát, konyhát - benne a gerendás födémmel elzárt szabadkémény -, kamrát és tornácot tartalmazó épület.) - tisztiszálló épület (1929-ben épült, téglafalú, palafedéses, részben alápincézett, 37,88 m 2 beépített területén előszobát, szobát és pincehelyiséget tartalmaz.) - munkásszoba, istálló sertésól (1925-ben épült téglafalú, cserépfedéses, 67,68 m 2 beépített területű épület. Benne munkásszoba, ló- és tehénistálló, 3 sertésól, ezek felett tyúkól.) - árnyékszék (deszkafalú, cserépfedéses) - kutak (Összesen 3 db. Az egyik falazott, kör keresztmetszetű a tiszti szálló előtt, a másik a kertben. Az 1 db iható vizű, fúrt, szivattyús kút 1930-ban készült.) -, - kerítés (Erdei léckerítés összesen 863,14 fin.) K. III. 80. Pac erdő, Pac 10. 16. sz. A városházától 8,70 km-re, a Fancsika erdő déli és nyugati szomszédjában, Bánk erdőtől nyugatra, Hajdúbagos község határától és Veker pusztától északra, ÚjfÖld, Bellegelő II. területétől keletre 1924-ben (K.III.72.) 1134 kh 227 D-öl, 1932-ben 1132 kh 27 D-öl, 1933-ban 1064 kh 934 D-öl, 1938-ban 1378 kh 449 ÍJ-öl területen legelő, erdő, szántó, rét, út, árok, vízárok, ház és udvar. „A paczi erdők között magán birtokok feküsznek." Faállomány: - 1924/25-ben: tölgy, kőris, nyár = 51 %, akác = 49 %; 1-20 éves állomány = 93,5 %, üres 6,5 %; összesen 16.598 m 3 . - 1933-ban „részben tölgy, részben akácz, melyeket egymástól szorosan elválasztani nem lehet (...) Más fajtájú fa igen kevés". Tények és megállapítások a nyilvántartó lapokon: - 1935/36-ban a szomszédos Pac Veker bérbirtok (K.II.75.) területén erdősítések folynak. Az érintett 242 kh 447 öl nagyságú területet az erdőigazgatóságnak adja át a műszaki ügyosztály. - 1938-ban Lukács Béla és Irén, Török Bálint utca 2. sz. tulajdonából 13 kh 1386 öl területet vásárol meg a város és csatolja azt az erdőhöz. - 1939-ben az erdőtelepítők részére a város ,jóvizű" kutat létesít. - 1940-ben 1 kh 1503 D-öl területet üzemanyag raktár céljára engednek át az erdőben, a repülők részére, illetve további 7-8 kh ún. „védelmi terület" kijelölésére is sor kerül.
