Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. III. házi kezelésben lévő külsőségi ingatlanok

távolságban álló vasbeton oszlopok közé szerelt 6 cm átmérőjű vascső korlát keríti 1767,90 fm hosszban. A korlát „negyedik oldala" 1926-ban Fehér és Ritter cég munkájával készül. A lóvásártéren - a lovak megkötésére - 91 fm. egysoros, míg a bikák területén 4 soros keményfa hevederből készült a korlát 70,40 fm hosszban.) - kutak (3 db egyforma 1,80 m átmérőjű, tégla oldalfalú.) 1939-ben a vásártér délkeleti sarkában bilyogzó (bélyegző) karám létesül. K. III. 24. Hortobágy, Máta 7. sz., Mezőrendőri lakás A városházától 40,36 km-re 1924-ben (akkor K.III.23.), 1932-ben 13 C-öl területen udvar nélküli „magános épület" a vasúttól északra. A cselédlakást az ún. 110 holdas ingatlan bérlőjének kocsisa lakja. Az épület az 1928. évi felvétel szerint: - cselédház (Vályogfalú, nádfedéses, szobát, konyhát és kamrát tartalmaz 48,48 m

2

.) - istálló (A ház folytatásában épült vályogfalakkal, nádfedéssel 21,69 m

2

.) - sertésól (Az istálló folytatásában épült vályogból, nádfedéssel, 8,88 m

2 beépített területtel.) - kút (Téglából falazott, 1,25 m átmérőjű, kör keresztmetszetű.) K. III. 25. Hortobágy, Elep, Máta, Belső Ohat, Zám dűlő, Máta 7., 14. sz., Hortobágy puszta A „Hortobágyi Nagylegelő" a városházától (a csárdáig) 38 km távolságban, a halastótól, a tiszacsegei és a balmazújvárosi határtól délre, Mikelapostól, Kisálomzugtól, Nagyálomzugtól, Angyalházától és a nádudvari határtól északra, a nagyiváni és tiszafüredi határtól keletre, 1924-ben (a volt mezőgazdasági bérlet, K.II.65.) 38.635 kh 156 D-öl, 1925-ben 38.477 kh 916 ÍJ-öl, 1927/32-ben 38.523 kh 1045 -öl területű birtok (1927/28-tól) házi kezelésben. Művelési ágak az 1927/28-as felvétel szerint: legelő(37554 kh 956 D-öl), rét (319 kh 940 D-öl, szántó (9 kh 896 -öl, kert (91 D-öl), nádas (12 kh 133 G-öl), erdő (16 db összesen 79 kh 1250 Ei-öl), mocsár (141 kh 424 • -öl), vízállás (178 kh 565 D-öl), tó (35 kh 977 • -öl), birkaúsztató (330 D-öl), vízárok (239 ÍJ-öl), csatorna (5 kh 192 H-öl), kopárság (125 kh 909 D-öl), dögtér (13 különböző területen összesen 1 kh 598 D-öl), (61 kh 1499 D-öl), épületek udvarral (2 1243 D-öl). Nevek a törzskönyvből: (Erdők): Nyíróhodályi erdő, Kos erdő, Juhosháti erdő, Papegyházi erdő, Kun György erdő, Ludashalmi erdő, Szatmári telki erdő, Keserű erdő, Malomházi erdő, Tornyidombi erdő, Faluvéghalmi erdő, Kövesházi erdő, Halasközi erdő, Szásztelki erdő, Sároséri erdő. („Járások" - ahol dögtér is található): papegyházi gulya járás, hármasi gulya járás, macskatelki cifragulya járás, derzsitelki szűzgulya járás, feketeréti- és malomzugi tinógulya járás, faluvéghalmi gulya járás, halasközi gulya járás, sároséri gulya járás, pentezugi gulya járás, ökörföldi gulya járás. (Pásztorok a gulyáknál 1940-ben): Kovács Sándor (Hármas), Kovács Lőrinc (Halasköz), Szalontai János (Derzsitelek), Posta Lajos (Disznóföld), Szalontai Sándor és Mihály (Faluvéghalom), ifi, Buglyó Mihály (Juhfold), Pecze József és Sárkány József (Mátamegett), Tóth Károly (Paraj os halom), Czinege János (Pentezug), Erdei János (Papegyháza), Kiss Bálint, Simon Gábor (Malomzug), Fülöp Sándor (Ökörgulyástanya), Nevek a nyilvántartó lapokon: Árkus, Sárosér, Faluvéghalom, Csecs mocsár halom, Szatmártelek, Kosföld, Pentezug, halasközi csikóstanya, halasközi gulyástanya, derzsitelki gulyástanya, disznóföldi közös nyáj, faluvéghalmi gulyás és csikós tanya, feketeréti tinógulya, hármasi gulyás- és csikós tanya, juhföldi juhásztanya, macskatelki gulyástanya, Máta megetti

51 gulyás és csikós tanya, parajoshalmi gulyástanya, pentezugi gulyás és csikós tanya, papegyházi gulyás és csikós tanya, sároséri gulyás és csikós tanya, malomzugi tinógulyás tanya, Ökörgulyás tanya, Karácsony fok. A név keverten vagy „mögött", vagy „megett" formában fordul elő.