Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. III. házi kezelésben lévő külsőségi ingatlanok

- 1930/3 l-ben Tóth György, Karnyienka József (Szil utca 23.), Molnár György, Mogyoróssy József és neje szül. Kolb Mária (Külsővásártér 8. sz.) vásárolnak telkeket a várostól az OFB által visszajuttatott házhelyek közül. - 1932. A Debreceni Sportrepülők Egyesülete részére átengedett cseléd lakásokat átalakítják és „villamosítják" (K.V.8.) - Ugyanezen évben bérbeadják a gazdaságból kihasított 4 db parcellát. (Átvitel a K. III. 109-be.) - 1935. A város 144 kh területet ad át repülőtéri célra a kincstárnak. (A repülőtér 1939-ben 200 kh-ra bővül.) - 1938. A korábban bérleti célra kiszakított parcellákat a továbbiakban a m. kir. Légügyi Hivatalnak adják át repülőtéri célra.. - 1939. A méntelep melletti katonai szénaraktár bérlete megszűnik, a területet a repülőtérhez csatolják. Közben a kincstár az ún. Kistanyát és a Tormásföld egy részét is kéri átadni. A ménesmester házát és 2 db 66 lakásos cselédházat a repülők használnak. - 1940/41. Újabb, kb. 25,5 kh ingatlanrésszel bővül a repülőtér, többek között rádióállomás céljaira. - Hangárok felépítését említi a nyilvántartó lap. - A város visszaveszi a katonák által használt épületeit (a ménesmesteri lakást 1941-ben), azokon a szükséges javításokat elvégezteti.. - A kistanyát lebontják és részben a méntelep melletti sportpályára, részben Hortobágyra a Kun György erdő mellé építik fel. (Lásd még. K.III.25.) - 1942. A repülőtéren 5 db legénységi épületre kap építési engedélyt a bérlő kincstár. - 1943. A repülőtéri terület-bővítésekkel kapcsolatban épülő „guruló betonpálya" alatti talaj javításához kb. 30.000 m-* bányahomok kitermelését engedélyezi a tanács a repülőtérrel szemközti területről, ahol egyúttal a „bevágásba" földet kell visszatermelni. (Lásd K.III.30. - 6. sorsz.!) - 1943. A kincstár az egész, repülőtérként használt területre bejegyezteti a kisajátítási jogot. A kisajátítási eljárás állásától függetlenül a területek birtokbavétele hamarosan végbemegy, a város Mátára telepíti a gazdaságot. - 1949. A repülőtér lakóterületének nagy részét gyermekváros céljára - a város közbejöttével -, a népjóléti tárcának adja át a honvédség. - 1950. Az államkincstár - a város tiltakozása ellenére - kártalanítás nélkül befejezi a kisajátítási eljárást és bejegyzik a gazdaság teljes területére a magyar állam tulajdonjogát. A birtok ismert bérlői: - Dr. Miszti Károly-fé\e, Közalkalmazottak Konyhakert Egyesülete 5 kh konyhakertre (a Mikepércsi út bal oldalán) (1924-1926), - Fazekas István 2 kh 86 D-öl (lásd B.II.80.) területre (1929-1933), - A m. kir. Kincstár dr. Mező Sándor kir. ügyészségi elnök, a Mikepércsi út bal oldalán 6 kh 290 1.1 -öl rabkert céljára. A bérlet átkerült a B.II.79-be. (1929-1932), - Csige Sándor és neje Legányi utca 35. sz. a major területén 1 kh 1434 ["-ölet bérel (1934-1937), - A m. kir. Kincstár repülőtéri célokra (1931-1981., de a bővítések után és a rádióállomás földrészleteire 1939-2038-ig, 99 évre), - Nagy Antal a repülőtértől északra, mintegy 14 kh-on legeltetési célra (1948-1949). Építmények a majorban: - ménesmesteri ház (1909-ben - az 1933. évi leltár szerint 1906-ban - épült

50 téglafalú, cseréptetős épület keleti homlokzatán a város címerével. Részben alápincézett ház, benne 4 szoba, előszoba, fürdőszoba, konyha, kamra, 2 folyosó, 2 klozet, terasz, padlásfeljárat, pincelejárat, 4 pincehelyiség, padlás, 263,67 m

2 beépített területtel.) - kemence és sütőház (1928-ban épült), sertés-, és baromfiólak, fedeztető iroda, árnyékszékek, - cseléd lakóház (téglafalú, nádfedelű, 2 szoba, 1 szabadkéményes konyha, 77 m

2 területen), - cseléd lakóház (téglafalú, nádfedeles, 3 szoba, egy konyha, 125 m

2 beépített területen), - cseléd lakóház (téglafalú, cserépfedéses, 1912-ben épült, 313 m

2 beépített területén 6 db szoba-konyhakamra lakásegységes ház), - cseléd lakóház (téglafalú, cserépfedéses, 1912-ben épült, 313 m

2 beépített területén 7 szoba, 6 konyha, 5 kamra), - tehénistálló (egyhelyiséges, téglafalú, cseréptetős, 40 m

2-es), tehénistálló és szín (2 helyiséges, téglafalú, A házat Borsos József tervezte. A jelenlegi repülőtéren ma ez a legidősebb épület. (PAPP J.: Adalékok a debreceni repülőtér történetéhez. 1919-1950. In: Debreceni Szemle V. évf. 2. sz. Db., 1997.)