Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. III. házi kezelésben lévő külsőségi ingatlanok

- nyári konyha a felügyelő részére (1890-ben épült téglából, cseréppel fedett, kb. 20 m

2

), - pince (2db), sertéséi, fáskamra, sütőkemence, hatszögletű lugas, istálló, mészverem, raktárak, kocsiszín, tengeri góré (300 q.), jégverem, ürszékek, - műtéglaszárító szín, vetőszín, (1880-as években építették, faszerkezetű, deszkafalú, 149+12+106 m

2 beépített területekkel) - műtégla sajtoló szín, műtégla máglázó szín, klinkertégla-gyártószín (szintén kb. 1880-ból, téglafalakkal, 115+112+342 m

2 beépített területekkel) - istállók (1870-es évekből), raktárak, színek, - munkáslakások (kb. 1850-ben épített 16 szobához 4 konyhás, 356 m

2 és 6 szobához 6 konyha - 6 kamrás, 242 m

2

), - munkáslakás (1920-as években épült, az ún „Szoboszlói cserépvetőböl" alakították ki, emeletes, 8 lakásos, 623 m

2 beépített területtel), - máglázószínek (összesen közel 500 méter hosszúságúak). II./ Az új klinkertéglagyár telepe (a vasúttól délre eső telep az 1931. évi leltárában): - iroda és lakóház (1929-ben épült, téglaalapokon téglafalú, cserépfedeles, 2 szobás lakást, előteret, portásfülkét, irodát és irattárat tartalmazó, 183 m

2 beépített területű épület), - lomtár (53 va

2

), fáskamra (16 m

2

), ürszékek, kemence, sertés- és tyúkól (1929/30-ban épültek), - agyagraktárak (2 db 1928-ban „ócska anyagból épült" 55 és 242 m

2

), - iszapoló (2 db, 12 - 12 m

2

), - klinker kemence (Az egyemeletes és földszintes épületben égető és gépház, lakatosműhely, kovácsműhely, transzformátor kamra, raktár, klinker égető, előmelegítő, keverőház, liftház, műszárító, 1383,47 m

2 beépített területű, zúzóház 70,2 m

2 beépített területű), - kémény (falazott körkeresztmetszetü, 4,3 x 4,3 m alapterületű, 48 m magas), - meszes verem (kb. 20 m

2

), - cserépszárítók (3 db, 371 +371 + 112 m

2 beépített területtel), - szárítószínek (6 db, 89 + 114 + 892 + 378 + 199 + 509 m

2 beépített területtel), - kézi raktár (61,3 m

2

), - körkemence (téglaalapokon téglafalú, cserépfedéses, kemence 803, raktározó folyosó 252, emeleti rész 595 m

2 beépített területtel), - magiázó színek (37 db, egyenként kb. 30 fm.), - kutak (7db szivattyús, 3 db gémes). K. III. 4. Epreskert utca 29. sz., Egyletkert utca 5., Kanális utca 2. sz., Bellegelő II. 313. sz., Epreskerti major, városi méntelep (Csődörös Epreskert) és törzsgulya major Az 1925-ben 243 kh 1339,82 D-öl, 1932-ben 70 kh 1106 D-öl területű - belsőség és külsőség - csődör major, törzsgulya major, szántó, rét, legelő a városházától 4 km-re a Szepesi úton, északról az Egyletkert, Boldogfalvi kert, Jablonkai bérlete és a közhasznú munkáskert bérlete, délről a polgármesteri illetményföldek, keletről a Mikepércsi út (fehértemplomi országút), nyugatról a Tégláskert által határolt területen, (illetve kevés részben a Mikepércsi úttól keletre is) fekszik és a városgazda (házi) kezelésében áll. Területrészek: „Csődörös major" (belsőség): 11 kh 1183,- n-öl kert, rét legelő, ház, udvar „Törzsgulya major" (külsőség): 3 kh 83,- Cl-öl ház, udvar, szérűskert Egyletkert alatti rész (belsőség): 52 kh 626- D-öl szántó, rét, legelő Mikepércsi út Ny-i oldal (külsőség): 3 kh 814,- D-öl szántó, út Megállapítások a törzskönyv nyilvántartó lapjairól: - 1924-ben hasítják ki az 50 kh, ún. polgármesteri illetményföldet. - 1926 januárjától osztják meg a birtok kezelését a városgazdái hivatal és a gazdasági intéző között. A városgazdánál marad a méntelep és a törzsgulya major. - 1926-ban az OFB megváltás útján 25 kh 444 D-öl területet igénybe vesz házhelyek céljára (a Miszti-féle bérlet). - 1928. A ménesmester illetményföldje 6 kh nagyságú. - 1930-ban a méntelepen egy 146,64 m mélységű fürt kút létesül. - 1930-ban a szikgáti gazdasági parcellák helyett ebben a gazdaságban 20 kh területen jelölnek ki bérleteket. (K.III.40.)