Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. III. házi kezelésben lévő külsőségi ingatlanok

térítés nélkül használt területet, a mezőgazdasági bérletet, illetve az „üzemi terület értéktérítés ellenében" meghatározású részletet. (Az önálló bérterületeket a K.III. 104-be átviszik.) - 1927. A 600/1927. bkgy. sz. határozat kijelöli az új klinker-téglagyár telepét a vasúttól délre. - 1932-ben a téglagyár igazgatója részére kiutalják régi kútja megváltási árát, mivel az a Köntösgát északi csordajáráshoz átcsatolt 2350 H-öl legelöterületbe esett. - 1933-ban a 248/933. bkgy. sz. határozat kimondja, hogy a téglagyár üzemi tevékenységét a gazdasági viszonyok miatt szüneteltetni kell. Az új hasznosítás szempontjai felosztják a régi téglagyárnak az országúttól északra eső területét. (I./ ház és udvar, II./ illetményföld, III./ Nagy Sándor halom 3 kh 1413 •-öl területtel, IV./ városi kertészet bérlete, V./ magánbérletek.) - 1933-ban kap utasítást a műszaki ügyosztály az új téglagyár (a „kongótéglagyár", vagy klinkertéglagyár) telepének pontos kimérésére. - 1934/35-ben a honvéd emlékmű környékének parkosítására Pohl Ferenc kertészeti felügyelő előbb mintegy 2500 db, majd kb. 1800 db facsemetét ültettet ki 364,05 + 548,20 P. értékben. - 1937-ben a Dr. Neumann-féle bérterületeket kivonják a bérbeadható ingatlanok közül és visszacsatolják azt a téglagyárhoz. (Kémery Mikó Gyula és Molnár István 5-5 kh bérletét ebből biztosítják, a fennmaradó területeket feles haszonbérlettel hasznosítják), - 1939-ben a Nagy Sándor emlékmüvet Tóth András kőműves „kijavítja". - 1941-ben fedeztető állomás létesül a területen. - 1945-ben a földosztó bizottság kiosztja a földigénylők között a bérleti földeket. - 1957-ben a tanács megállapítja, hogy 2 kh 142 l -öl állami tulajdonban álló földrészlet a cigány családok letelepítését szolgálja. Bérlők, illetve a területhasználat (a régi téglagyár környékén, az orosz hadifogoly-temető melletti területen és az új téglagyár területein): - Csengeri Ernő Miklós utca 29. kezese neje szül. Grosz Margit 8 kh 96 I I-öl területen (1928-1931), - Dr. Neumann Ferenc a Scherly-féle téglagyár telkétől keletre, a Papzugi földektől délre eső területekből 49 kh és 1138 ! i-öl, 1934-től 51 kh 1475 rj-öl területen. (1933-1937), - A városi kertészet 9 kh 458 I l-öl területre (ebből udvar és „használhatatlan" 2 kh 951 -öl, ami után bért nem fizet), - A városi téglagyári tisztviselők, illetve Kémery Mikó Gyula igazgatói teendőkkel megbízott könyvelő használatában 1 kh alatti terület marad. - Közös használatban marad az udvar, a bejáró út és kimarad a Köntösgát északi csordajárásra az igazgatói lakás melletti bevezető út. - Kémery Mikó Gyula és Molnár István 5-5 kh-at bérel (1937-1945). - M. kir. debreceni VI. Honvéd Élelmező raktár 4 kh 1415 •-öl + 870 •-Öl területet szénatároló céljaira (1940-1946) „A kincstár 1944-től sem a bérletet, sem az adókat nefn fizette meg". - Hajdú-Bihar megyei Bánya-, és Építőanyagipari Egyesülés (Kossuth utca 12.) részére kb. 33 kh terület van „használatba adva" (-1957-) Építmények a téglagyári telepeken I. / A régi téglagyári telepen (az országúttól nyugatra) az 1924. évi leltár szerint: - körkemence (1875-ben épült

49

, Hoffmann rendszerű, 51,50 m hosszú, 675 m

2 beépített területtel, körül 151 m hosszban nyitott szín.) - tisztviselői lakások és irodaépület (1914-ben épült, részben alápincézett, téglaalapokon téglafalú, cserépfedéses, 394 m

2 beépített területtel, benne 4 + 1 szobás igazgatói lakás, 4 szobás könyvelői lakás és irodahelyiség.) - nyári konyha, sütőkemence, baromfiól, húsfüstölő, ürszék, - felügyelői és művezetői lakás (1840-es években épített, vályog-, és részben téglafalú, cserépfedéses, részben alápincézett, 229 m

2 beépített területén 5 szoba, 2 konyha, előszoba, 3 kamra, 1 iroda, 3 pincehelyiség található) - cserépvető szín a kovácsmester lakásával (1870-es években épült, téglaalapokon vályogfalazattal, cseréptetővel, kb. 650 m

2 beépített területtel. A lakás egyszobás, csak felette található padlás), - cserépvető szín „kis munkáslakássaF (1920-ban épült, téglafalú, cserépfedéses, 337 m

2 beépített területtel, a sárőrlő malomból kialakított munkáslakás kb. 46 m

2

), Ebben az idézett leltárban az építési dátumok kézírással, megjegyzésként szerepelnek a leltárban.