Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. III. házi kezelésben lévő külsőségi ingatlanok

K. III. házi kezelésben lévő külsőségi ingatlanok K. III. 1. Balmazújvárosi út (Károly Ferenc József út), Bellegelő IV., 4. sz. vámház A hajdúböszörményi vasút és a Károly Ferenc József utca (Hámán Kató utca, Füredi út), északkeleti szögletében, a Baromvásártér (K.III.6.) szomszédságában 1924-ben 172 •-öl, 1927-ben: 514 L]-öl, 1935ben 184 -öl területen vámház udvarral és szántó, a sorompóőr használatában. A lakóház téglafalú, földszintes, cserépfedelü, szoba-konyhás épület. (A „falak kívül nyerstéglaszerű kiképzéssel", a pillérek vakolva és sárgára meszelve.) Beépített területe 40,31 m

2

. A „sorompóház" 1952-ben - VB. határozattal - az Ingatlankezelő Vállat kezelésébe kerül. K. III. 2. Balmazújvárosi út (Köntösgát), Városi vízmű telep A városházától 3.4 km-re, a balmazújvárosi országút északi oldalán, a Köntösgát északi legelőtől (másként északi csordajárás, lásd: K.II.68.) délre, a Papp Ferenc-féle és a Miszti csoport-féle bérlettől nyugatra, a Köntösgáti legelőtől keletre 1924-ben 34 kh 707,3 •-öl, 1933-ban 49 kh 690 a-öl területű legelő, kert, ház (gépház, gépészlak, műhelyek) udvarral és út. A művelhető területeket a vízmű telepi és a világítási alkalmazottak használják parcellabérletben. Baltazár János 1928-ban készített gazdasági leírása szerint téglakészítési és vályogvetési nyomok találhatók a területen és „a Tóczó folyás a nyugati részen keresztül megy". 1931-ben 4 új kút fúrása miatt nyugatról, a legelőből kb. 14 kh átcsatolására kerül sor. Ugyanekkor a régi gépházat átalakítják, illetve egy új gépházat és tárolómedencét építenek. Építmények a vízmű telepen (1933): -gépház (Az 1912-ben felépített téglafalú, palafedéses épület földszintjén iroda és műhely, pinceszintjén gépház helyezkedik el. A lábazat vakolt és szürkére meszelt. A falpillérek és az ajtók, ablakok feletti boltövek, valamint a fal az ablakzáradék magasságáig nyerstégla kivitelezésűek, míg a falmezők vakoltak és szürkére vannak festve. Beépített területe 171,57 m

2

. Tartalma: iroda, 2 raktár, előtér, műhely, öltöző, fürdő, gépház, 2 pincehelyiség, ürszék.) -fő-, és algépész lakása (1912-ben épült, tégla alap- és felmenő falazattal, palafedéssel. Beépített területe 188,03 m

2

, 4 szobát, 2 konyhát, 2 előszobát, 2 kamrát 1 fürdőszobát, klozetet és padlásfeljárót tartalmaz. Színezése mint a gépházé.) -sertés-, és baromfiól (1912-ben épült, téglafalú, palafedéses, 53,17 m

2 beépített területű). - szerszamszin (3 db faszerkezetű, 15,81 m

2

, 41,97 m

2

>2,53 m

2

) - kemence, raktár (kör alakú, betonépítmény), deszkabódék a kutakon (6 db), vaslemez bódék kutakon (4 db), őrbódé (téglafalú, betonlemez tetővel), - vas-, és mangántalanító épület (1930-ban épített, téglafalú, palafedéses, 444,70 m

2 beépített területtel. 1 vas- és mangántalanító terem, egy nyers- és egy tisztavízterem, illetve két kapcsolóterem.) - kerítés (347,50 + 130,40 fm.) K. III. 3. Balmazújvárosi út, Bellegelő IV. 514-517. sz., Kokasló (Köntösgát), Városi tégla- és cserépgyár (A törzskönyv borítólapja hiányzik.) A terület nagysága 1913-ban 27 kh 785 i-öl, 1925-ben 46 kh 269 Li-öl, 1928-ban 58 kh 512 D-öl, 1933-ban 69 kh 585 í-öl, kb. 1935-ben 81 kh 679 H-öl (régi és új telep), kb. 1944-ben 51 kh 1268 Q-öl, 1947-ben (a földreform után) 31 kh 623 Ll-öl, 1957-ben 66 kh 368 •-öl. A Balmazújvárosi út mindkét oldalán a papzugi csereföldektől délre, Köntösgát északi legelőitől nyugatra, a magán téglagyáraktól keletre fekvő téglagyári telep és szántóföld. A szántóföld egy része téglagyári alkalmazottak illetményföldje, egy része takarmányozási célt szolgál, egy része anyaggödör, nagy része kitermelt anyaggödör. Megállapítások az iratokból: - 1925. A téglagyár területéből kialakítani rendelik az üzleti tőkeként átadott területet - mint tulajdont,