Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. II. mezőgazdasági bérletek Debrecen határában

(Korábban e birtokrész a 135180/918 F.M. rendelet szerint az államerdészet használatába került, mint az erdőigazgató és erdőfelügyelő illetményterülete. Az ingatlan helyett az erdészet a városi csemetekertben kap csereingatlant.) Az iparkamarával megkötött szerződés szerint a város 9968 P. értékhatárig planíroztat, salakoztat, kerítést és vízvezetéket épít. A további felmerülő költségeket a város előlegezi meg az Iparkamara részére. A két kijelölt területen 1934-ben l-l kiállítási csarnok épül fel, s azok felügyeletével az Iparkamara Csanak Józsefet (1937), majd Palcsik Sándor oki. építészmérnököt (1938) bízza meg. 1944 és 1945 között 1 kh területű a bérlet. (1944 után a terület részeit magánszemély részére bérletbe adták.) K. II. 97. Branyiszkó utca 3. sz. A Nyúláson lévő 300 D-öl területű ingatlan - visszajuttatás jogcímen - 1935-ben kerül vissza a város tulajdonába a korábban házhelyként megváltott ingatlanok közül (miután jelentkezők hiányában értékesítetlen maradt). Az ingatlant 1937-ben vásárolja meg Szabó Imre és neje szül. Sápi Júlia. K. II. 98. Ondód, Perec dűlő 42. sz. A „Varga utcai Ondódi Földbirtokosság és Újosztású Földek tulajdonosaiból alakult Utcagazdaság egyesület" földje. A BM. 1946-ban rendelettel oszlatja fel az Utcagazdaság Egyesületet és földjét minden tartozékával Debrecen városnak juttatja. A terület 1948/1949-ben 5 kh 1308 D-öl + 7 kh 773 D-öl nagyságú. Bérlők - a 2 földrészlet korábbi használói - Káplár Sándor Bellegelő 502. sz. (1948-1952) és Varga Ferenc (1949-1953). K. II. 99. Ondód, Perec dűlő 30. és Piac dűlő 10. sz., Csepei Zoltán, Julianna és János leányárvaházi alapítvány földje Az 1949-ben megszüntetett Csepei Zoltán, Julianna és János leányárvaházi alapítvány 2 részletből álló, összesen 14 kh 515 D-öl nagyságú, külterületi ingatlanát a népjóléti miniszter a Magoss György (Bem) tér 10. sz alatti házingatlannal együtt a városnak juttatja. (Ez utóbbi, tanácsi határozattal az IKV. kezelésébe kerül.) Bérlő 1950-ig: Kecskés István (a Perec dűlői részre), és Halasi László (a Piac dűlői részre). 1950-ben bejegyzik a törzskönyvbe, hogy az egyik - 7 kh nagyságú birtok - a „Hunyadi Tszcs, táblájába esett". A másik, 7 kh 515 G-öl nagyságú területrész „tagosításba esett", ezért az ingatlanokat a bérbirtokok közül törlik. K. II. 100. „HONSZ" alapítvány földje A városi kertészet „mögött", a tiszalöki vasúttól keletre 3 kh 1545 D-öl nagyságú mezőgazdasági ingatlan. A debreceni VI. honvéd hadtest hadigondozási alapítványa megszüntetése után annak szántóföldjét amelyet utoljára Balogh András Hangyás utca 9. sz. alatti lakos bérelt 1946 és 1949 között - a debreceni Hadirokkant Egyesülettől a népjóléti miniszter a városnak juttatja 1949-ben. 1950-ben „csereingatlanként" jegyzik le a város telekkönyvi betétjéből. K. II. 101. Ondód, Piac dűlő 18., Váradi Szabó János és Erzsébet árvaházi alapítvány ingatlana A gazdaság a Piac dűlő útjától északra, a Csepei-féle alapítványi birtok nyugati szomszédjában található. A birtok (alapítványi) gondnoka Török István volt. A földet Halasi István és Halasi László haszonbérlők művelik 1950-ig. A megszüntetett alapítvány 38 kh 1496 •- öl területű ingatlanát a népjóléti miniszter 1949-ben juttatja a város tulajdonába. 1950-ben a terület Ebes Hunyadi tszcs, táblájába esett.