Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. II. mezőgazdasági bérletek Debrecen határában

-fás verem (a harmincas években elbontva.), - téli sertésakol és nyári marhaistálló (Nádfedeles, faszerkezetű, 125,01 m

2 beépített területű építmény); (1932. évi leltár szerint a bérlő tulajdonában álló épületek, építmények) - burgonyafőző ház, húsfüstölő, nyári konyha, kocsiszín, sertés fiaztató, baromfiól, szekérszín, nyári lószín, nyári sertéshízlaló. K. II. 89. Nyírmártonfalva, Gut 228-236, Guti telek A városházától 31-35 km-re Szabolcs vármegyében, Nyírmártonfalva községi határán belül, Nyíradony határától délre, Nyíracsád határától északra eső Berekszilas dűlő, Fényestó dűlő, Krajcárhegy dűlő, Várhegy dűlő, Leányhegy dűlő, Pusztatemplom dűlő, Sárgahegy dűlő. 1918-ban 860 kh 583 D-öl, 1924-ben 827 kh 1156 •-öl, 1925-ben 749 kh 234 G-öl, 1925-ben 692 kh 133 -öl, 1932-ben 690 kh 1434 •-öl, 1937-ben (a telekegyesítés és erdősítés után) 614 kh 1587 D-öl területű szántó, rét, erdő, legelő, csatorna, major, út, nádas, mocsár, agyagverem, templomrom a Pusztatemplom dűlőben, temető a Berekszilas dűlőben. A birtokot észak-déli irányban szeli át a NyíradonyNyíracsád törvényhatósági út. Bérlők: Fancsovics Mihály (1918-1924), Bleyer Adolf és Heimann Dezső Péterfia utca 31. (19241936), Bakóczy János és neje szül. Kathy Margit Bethlen utca 24., illetve Arany János és neje szül. Burai Júlia Jókai utca 38. (1934-1937), ugyanők a 614 kh 1587 D-öl egyesített területre (1937-1943). Megállapítások a törzskönyvben: - 1926-ban az erdei vasút 880 :-öl területét a K.III. 100-ba viszik át. - Kb. 1927-ben Baltazár János megállapítja, hogy a temető sűrűn be van nőve akáccal, temetésre nem használják. - 1929/30-ban a Trnka Ferenc és fiai cég kerekes kútszivattyút szerel fel a birtokon. - 1931-ben a régi bérlői lakást lebontják, következő évben új bérlőlakás, magtár és 6 lakásos cselédház lakhatási engedélyét adja meg Szabolcs vármegye Ligetaljai járás főszolgabírói hivatala. - 1936-ban az erdei vasút által Székely István kaszáló-birtokából elfoglalt 960 D-öl területért e birtokból adnak csereingatlant. - 1937-ben az összedőlt dohánypajta helyett új épül kb. 440 m

2 beépített területtel. - 1940-ben újabb 61 kh 800 ;-öl területet erdősítenek be és vonnak ki a bérletből. - 1944-ben beerdősítés miatt az erdőigazgatóságnak átadják az ingatlant, egyúttal a Fényes tó lecsapolására is sor kerül.. \ Nevek a törzskönyvben: Ágh-féle terület (Baltazár-féle leírásban), Tóth Imréné és Tóth Gábor (1930. évi birtokcsere, lásd még K.III.86.), Kakucska rét, Telekhegy, Várhegy, Szabó lapos, Erdei Pál-féle föld. Epületek, építmények az 1932. évi leltárban (városi tulajdon): - bérlői lakóház (A teljesen alápincézett, palafedésű ház 1930-ban épült 224,23 m

2 beépített területtel, nyerstégla falpillérei között vakolt mezőkkel. Benne: 4 szoba, cselédszoba, fürdőszoba, konyha, kamra, klozet, terasz, pinceszinten magtár, 2 pincehelyiség és közlekedők.) - dohányos lakóház (Paticsfalú, nádfedeles, 62,73 m

2 beépített területű, szabadkéményes épület.) - cseléd lakóházak: (Az 1. sz. 6 db - szoba-konyha-kamra - lakóegységet tartalmazó ház 1929-ben épült. Téglafalú, nyerstégla falpillérei között vakolt mezőkkel, palafedéses 302 m

2 beépített területtel. A 2. sz. 8 db - 8 szoba 2 szabad tűzhelyes közös konyha - lakóegységet tartalmazó ház, téglából készült, palafedéses, 223,85 m

2 beépített területtel. A 3. és 4. sz. 2 egyforma épület 4-4 db - szoba-konyha-kamra - lakóegységet tartalmazó ház, tégla felmenőfalas, palafedéses. Beépített területe 2 x 181,91 m

2

.) - lóistálló (1928-ban épült, téglafalú - nyerstégla falpillérei között vakolt mezőkkel -, palafedéses, 2 helyiséges, 185,25 m

2 beépített területű épület.) - ököristálló (Tégla alapokra rakott, vakolt és fehérre meszelt vályogfalú, palával fedett, 1 istállót és 1 szecska-, és répavágó helyiséget tartalmazó, 354,49 m

2 beépített területű épület.) - dohánysimító és kismagtár (Tégla- és vályogfalú, nádfedeles, 2 simító, 1 magtár helyiséget és 1 előteret tartalmazó, 299,63 m

2-es, fehérre meszelt épület.) - kamra, sütőkemence, klozetek, gémes-, szivattyús-, és szívó-nyomó kutak (a majorban) - csőszház a Kistanyán (2 szobát és szabadkéményes konyhát tartalmazó, vályogfalú, cserépfedéses 62,40 m

2 területű, fehérre meszelt ház a mezőben.)