Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. II. mezőgazdasági bérletek Debrecen határában

Az egyetlen - 1933-ban felvett - vázrajz szerint a birtokhoz tatozott a Csukás tanya. A major épületei 1935-ben: cselédlakás, ürszék, dohányhodály (2 db), góré, istálló, kút; és a Csukás tanyán: cselédház, kút (1 db a tanya mellett és 1 db a mezőben). A B.11.46. (29. sorsz.) alapján tudni, hogy a birtok 1939-ben GrünfeldZoltán bérletében áll. K. II. 81. Ballag VIH-IX. tag 42., 44., 55-56. sz., Tornyostanya A városházától 10,15 km-re, Hajdúhadház község határától délre, Sámson községi határától nyugatra, Szikigyakortól északra, Dombostanyától, (a balkányi országúttól) keletre, a Db.-Hajdúhadház vasútvonal mindkét oldalán, 1924-ben 723 kh 197 •-öl, 1925-től 723 kh 135 •-öl területű szántó, rét, legelő, 2 major, utak, anyaggödör, erdő, csenderes. Bérlők: Horváth András (-1918), Nagy Albert és Nagy Jakab (1918-1920), Nagy Albert (-1924), Lefkovics Bernát és Lejkovics Márton sámsoniak (1924-1936 ?), Tornyostanyai Tiszti Haszonbérlő Társaság (? 1934-1936.), Hatházy Ákos és Hajdú József hajdúhadházi lakosok (kezeseik: Hajdú Józsefié szül. Hadházy Ilona és Hatházy Lászlóné szül. Ary Róza hajdúhadháziak) (1936-1942), Báthori Pál és ifj. Géczi Ferenc nyírbátori lakosok (1942 okt.-dec), Tamás István Nyírbátor, Hunyadi utca 16. (1942-1945). Tornyostanya városi tulajdonú építményei: - bérlői lakás (1865-ben épült, emeletes téglaépület, cserépfedéssel, délkeleti és délnyugati sarkain egy-egy zsindelyfedésü, nyolcszögletes 11 m magas toronnyal. Az épület csak a déli oldalon emeletes, északi oldalán a föld szintjén van az emelet szintje, mivel dombra épült a ház. Az udvar felől az emeletre vezető keményfa lépcsőt 1913-ban készítették. 1924-ben az akkori bérlő a tornyok zsindelyfedését kijavíttatja. 1931-ben már bádogfedésűek a tornyok, ekkor az épület falai kívül sárga színűek. A épület beépített területe kb.. 140 m

2

. Az alsó szinten 1 konyha, folyosó, kamra, raktár és 2 magtár, az emeleten 3 szoba, folyosó, terasz és a tornyokban closet, illetve padlásfeljáró található.) - ispán (intéző) lakás (A téglafalú lakóépület 1923-ig zsindelyfedésü, akkor cseréptetővel látják el. 2 szobát, konyhát, előteret és tornácot tartalmaz. Beépített területe kb. 60 m

2

.) - ökör- és lóistálló (1912-ben felépített, téglaalapokon, téglapillérek közé rakott vályogfalú, eternitpala fedésű épület, amelynek padlásterében magtár is található. A földszinten a két istálló között, keresztépületként helyezkedik el a takarmányozó kamra. Beépített területe: 484 m

2

.) - cselédlakás (Az ún. „tizenkettes" - Pallag 58. sz. alatt - 1912-ben épült téglaalapokon álló, téglapilléres, vályogfalú, eternitpala tetős lakóház. Áll: 12 lakásból, melyekből 10-nél 2-2 lakáshoz tartozik l-l közös konyha /pitar/, illetve 2 lakás önálló konyhával rendelkezik, továbbá valamennyi szobához tartozik l-l kamra. Beépített területe 540 m

2

.) - dohánysimító ház (Téglaalapokon vályogfalú, 1920-ban nád-, 1931-ben palafedésű, 213 m

2-es, 1912-ben már álló, 1 helyiséges épület.) - tengeri górék és sertésól (A „régi"-nek nevezett, már 1920-ban is használaton kívüli építményt 1923-ban elbontják. Az „új" 1912-ben épül fel. 16 pár oszlopon áll, 32 m hosszú, eternit fedésű. Alatta 22 rekeszes sertésól található a cselédség állatai részére.) - sertésfiaztató „keczes" (1912-ben épült, téglaalapokon álló téglapillérek közé rakott vályogfalú, eternitpala-fedésű, 56 „ketz rekesztéket" /kutricát/ tartalmazó, 228 m

2 beépített területű építmény.) - sertés karám (A 200 m

2 területű, faszerkezetű, szalmatetős építményt 1923-ban elbontják.) -juh istálló (A vályogfalú, nádtetős kb. 210 m

2-es épületet a húszas években elbontják.) - dohányszárító pajta (Az 1920-ban szalma-, 1931-ben nádtetős, faszerkezetű, kb. 600 m

2-es építményt 1912-ben az akkori bérlőtől vette át a város.) - 20. sz. dohányszárító pajta (A nádfedésű, faszerkezetű, 315 m

2 területű építményt 1918. év végéig a katonaság „lókórháznak" használja.) - 21. sz. dohányszárító pajta (A nádfedésű, faszerkezetű, mintegy 236 m

2 területű építményt 1918. év végéig „lókórháznak" használja a katonaság.) - dohánypajta (A zsúp- és nádfedésü, faszerkezetű építmény mintegy 264 m

2 területű. 1912-ben veszi át a város a bérlőtől.) - dohányhodály (1930-ban épített, faszerkezetű, nádfedeles épület 651,21 m

2 beépített területtel.) - kemence (Cserépfedéses, téglafalú, 4,56 m

2 beépített területű fehérre meszelt épület. 1932-ben új, hasonló épül.) - kutak (1920-ban 2 db ásott kút van a majorban. 1931-ben 3 db ásott-, és 1 db 103,18 m mélységű fürt kutat vesznek leltárba.