Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. II. mezőgazdasági bérletek Debrecen határában

területtel), - ispánlak (részben alápincézett, téglafalú, 1917-ben zsindely-, 1931-ben palafedésű épület, benne magtárak, szoba, lomkamra, 1917-ben nyitott, mászható kéménnyel és hozzákapcsolt húsfüstölővel, stb., 203,84 m

2 beépített területű, 1944-ben fel nem robbant gránát fúródik a falába), -fürdő (1917-ben és 1925-ben említik), - hinta- és porolóállvány (1917-ben), -földói (1920-ban épült, 240 m

2

), - libaól, sert és ól, tyúkól, ürszékek, gór ék, - kút (1936-ban és 1941-ben 2 szivattyús, fürt- és 4 gémeskút), - sütőkemence (1922-ben épült), - dohányos lakás (4 db, vályogfalú, nád- és zsupfedésü épület, 114,48 m

2

, 106,26 m

2

, 54,83 m

2

, 41,2 m

2

, 1944-ben a legkisebb „szétlőve", ugyanekkor a többi is sérült), - kovácsműhely (1922-ben épült, vályogfalú, cserépfedésű, 93,- m

2 területén kerékgyártó- és kovácsműhely, szénkamra és patkolóhely található), -gépszín (73,5 m

2

), - cselédlakások (3 épület 375,20, 213,50 és 414,78 m

2 beépített területtel. 1917-ben még csak egy épület áll szabadtüzhellyel, katlannal, 6 szobához 3 közös konyhával, a 4. épület 1931-ben épült 8 lakrészes, téglafalú, palafedéses), - dohánysimító (1923-ban újraépítve, vályogfalú, zsindelyfedelü, 380,03 m

2

), - szekérszín (264,45 m

2

), - ököristálló (vályogfalú, zsindelyfedésü, 1936-ban 60 férőhellyel, 1944-ben erősen sérült, részben helyreállítva, 453,24 m

2

), - sertésfiaztató (téglafalú, cserépfedelű, 312,42 m

2

), - lóistálló (tégla- és vályogfalú, zsindelyfedésű, 1936-ban 25 férőhelyes és ekkortól palatetejű, 1944-ben bombatalálattól sérült 164,22 m

2

), - gulyaakol (1917-ben építés alatt áll, nádfedéses, 1936-ban tehénistálló, 40 tehénre és 4 bikára, 279,93 m

2

, 1944-ben kiégve), - dohányhodályok (5 db faszerkezetű, 904,96 m

2

, 225,23 m

2

, 509,04 m

2

, 241,74 m

2

, 1170,- m

2

, 1944-ben valamennyit súlyos károsodás éri), - jégverem (1936-ban újjáépítve), - telefon; Városi tulajdonban lévő épületek, építmények a Miska tanyán: - lakóház (téglafalú, zsindelyfedésű,, 2 lakószoba, mászható kéményes közös konyha, 145,35 m

2

), -kút(\ db), -góré (1917-, és 1924-ben szerepel a leltárban, 1932-ben már hiányzik, 22,6 m hosszú); A Keller tanyán: - * - lakóház (téglafalú, cserépfedésű, 2 szoba, mászható kéményes közös konyha, 106,72 m

2

), - istálló (csak az 1917-es leltárban szerepel, kb. 184 m

2

); A mezőben: -csórdakutak (1917-ben 12, 1923-ban 15, 1940-ben 12 db), - hidak (1917-ben 3 db fahíd, 1941-ben 2 db 4 méteres doronghíd és 6 db betonáteresz). K. II. 78. Pallag, Gazdasági Akadémia bérlete A városházától 8,6 km-re 193 kh 891 H-öl területű szántó, legelő és erdő a Gazdasági Akadémia telke (K.IV.36.), a vitézi telkek és a hajdúhadházi községi határ, illetve a városi Monostor erdő között. Megállapítások a törzskönyvben: A bérleti viszony - változatlan nagyságú területre - 1867 óta áll fenn a m. kir. kincstárt képviselő m. kir. Gazdasági Akadémiával. A szerződést 1911-ben hosszabbítják meg 1936-ig. Az 1937-1940 közötti időre meghosszabbítják, majd ettől kezdve minden évben újra tárgyalva, csak l-l újabb évre kötik meg (1940, 1941, 1942, 1943, 1944). Az 1937. évi szerződést az Gazdasági Akadémia részéről dr. Halász Miklós gazdasági akadémiai tanár, mint haszonbérlő írja alá. 1939-ben ugyanő már mint igazgató szerepel az újabb okiraton, ekkor Láng Géza