Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. II. mezőgazdasági bérletek Debrecen határában

K. II. 72. Hortobágy-Máta, Kőudvar-Nyírőrét bérlegelő A városházától 25,1 km-re, Balmazújváros határa és a „régi" mátai út, illetve az elepi földek (1937-ben Kertész László örökösei, Dobi István, Katona Bálint és Posta Péter ingatlanjai) és a hortobágyi legelő között, az „új" tiszafüredi út mindkét oldalán 1924/25-ben 357 kh 1209 D-Öl, 1932/37-ben 357 kh 1239 D-öl, (1936-ban a szerződés szerint 357 kh 281 D-öl), 1939-ben - miután 305 kh 1582 H-ölet birkalegelőként a hortobágyi legelőhöz csatolnak és az új út területét is kiszakítják - 40 kh területű bérlegelő a régi bérlegelő északkeleti sarkában. (Az eredeti bérleményen mintegy 60 kh területű szántó található.) Bérlők: Harstein István földbirtokos Hatvan utca 32. (intézője: Grünbaum Rezső) (-1924-1936), Kertész László Bethlen utca 45. sz. (képviselője 1940-ben dr. Kertész Kálmán) (1937-1938. és a 40 kh-ra 19381950.) Nevek a törzskönyvben: Kertész-tanya Elep 118. sz. alatt, birkalegelő, Posta tanya, „régi" mátai út. K. II. 73. Hortobágy, Belső Ohat (Ohat 3/a, 4-15. sz.) A városházától 56 km-re, a hortobágyi legelő, Tiszacsege (Herepi rész és Herepi tó), továbbá Tiszafüred és Egyek községek határában, az ohati erdőtől és Külső Ohattól keletre mezőgazdasági és állatenyésztési bérbirtok. Területe: 1923-ban: 4269 kh 1435 D-öl, majd 4263 kh 1384 D-öl, 1926-ban: 4324 kh 365 D-öl, 1931-ben: 3789 kh 1505 (479 ?)LÍ-Ö1, 1937-ben: 3789 kh 479 D-öl, 1943-ban: 3789 kh 283 D-öl. Művelési ágai: szántó (kb. 1963,5 kh), legelő: (kb. 1484 kh), rét: (kb. 198,5 kh), erdő: (kb. 52 kh), major: (kb. 36,5 kh), mocsár: (kb. 15 kh), utak: (kb. 15 kh), illetve töltés, csatorna, vízállás, nádas, kert, szőlő. Megjegyzés a nyilvántartó lapon: -1924-ben az OFB ítéletévei egyeki lakosok részére Höffer Ferenc ny. műsz. tanácsos kioszt kb. 525 kh-at a városi.bérbirtokból az egyeki határ és a tiszafüredi vasút szögében, illetve további kb. 11 kh terület közútként a közúti nyilvántartásba kerül át. - 1937/38-ban a gazdaság épületeit a dollárkölcsönből felújítják, illetve ebből építik fel az új intézői lakóépületet és megnagyobbítják a tanítói illetményföldet (K.II.77.) - 1945-ben (99. sorsz.): „... a vörös hadsereg átvonuló csapatai a tél folyamán 2 tengeri górét teljesen, l'-et febr. 18-ig részben feltüzeltek. A sertéshízlaló belső felszerelését is teljesen feltüzelték." Nevek a törzskönyvben: - A Baltazár-féle leírásból (a helyszínelés ideje 1928. aug.) Meggyes („Megyés") halom, Vajdalapos, Árkus ér, Hosszú rét, Völgyesi csúcs, Csípő telek, Csípőhalom, Nyárjas halom, Nyárjas lapos, Herepnádas (Tiszadorogma határában) - Az 1923-as gazdasági térképen (papíralapú másolat, ceruzás továbbvezetéssel): Gyökérkút vasúti állomás, Baromállás, Kismérföldes lapos, Kismérföldes halom, Nagylegelő, Görbe hodály, telekházi út, Csőrelapos, Földvár halom, Kismedgyes, Zsombikos, Sóshalom, Pinczerét, Parajos halom, Drága kút - Az 1923-as gazdasági térképen (vásznon): Völgyes, völgyesi hódály, Bagolyfogó, Árkus kút, Varjas tábla, Kismeggyes lapos, Nagymeggyes lapos, Szálkahalom, Görbe ér, Csonka ér - 1937-es jegyzőkönyvben: Nadrágszár tábla, Vidiföld, Csanak bérlő, Gyarmathy bérlő - 1943. novemberi jegyzőkönyvből: Nagymárton tábla, Bosszantó tábla, Újház tábla, Pincés tábla, Közép tábla, Szincsák tábla, Varjas tábla, Nagyzsombékos, Kiszsombékos tábla, Görbeér tábla, Liliomos tábla, Bábaföld tábla, Nagy lőjárás, Kis lőjárás, Völgyesi csatorna, - egyéb dokumentumokban: Réti föld, Réti major, Csórés, Nagyiván-Csege közlekedési út, Bana László kulcsár, id. Papp Pál urasági hajtó kocsis (1896-tól), Papp Sándor intéző, Vásáry József „Őméltósága", Kovács József kocsis gazda, Fazekas János tanyagazda Bérlök: Papler Géza és társa (-1921) Gödény László és Gödény István nyírbalkányi, később belsőohati lakosok, (készfizető kezes: Gödény Istvánné szül. Ludmány Mária), 1936-tól Gödény László, ill. Gödény István örökösei: Désy Ferencné szül. Gödény Mária, Lovass Lászlóné szül. Gödény Erzsébet, k.k. Gödény Irma hevében, úgy is mint kezes özv. Gödény Istvánné szül. Ludmány Mária) (1921-1943), m. kir. földmüvelésügyi minisztérium képviseletében Battha Pál miniszteri tanácsos a M. kir. Állattenyésztési Gazdaság részére, (dr. Deák Gyula jószágigazgató) „tenyészállatok gyűjtése, nevelése, kiosztása", stb. céljára (1943-1955, ill. ígérvény további 30 évre). A gazdaság városi tulajdonú épületei: - úrilak 1893/94-ben épült, alápincézett, földszintes, téglafalú, cserép- és bádogfedésü, sárgás-szürke színű,