Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. II. mezőgazdasági bérletek Debrecen határában

Kertész Kálmán Bethlen utca 45. sz. a. lakosok (1930-1945), ifi. Barcza János Teleki utca 4. sz., italmérési engedélyes (1942-). 1945 után a földterületeket „igénybe veszi" a vármegyei földhivatal, majd 1948-ban 12 kh-at útőri illetményföldként visszajuttat a városnak. Ebben az időben Kovács András Kadarcs csárdai lakos a „területhasználó" (ismeretlen nagyságú területre). 1951-től DIK kezelésbe adva a csárda, mint útőri lakóház, a funkcionáló fedeztető állomás helyiségei nélkül. K. II. 63. Elep, Mikelapos A városházától 26,20 km-re, a Kadarcs csárdától Kisálomzug felé vezető út északi oldalán 116 kh 598 J-öl rét és legelő. Szomszéd birtokosok 1925-ben: Kertész István, Dobó István, Kertész Istvánné, Hegedűs György. Bérlők: (A bérleti szerződéseket a Kadarcs csárda és földjével - K. II. 62. - együtt kötötték, lásd ott!) 1935-ből való bejegyzés az Alsószabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat érdekkörét mutatja e területtel kapcsolatban 1846. évig, a társulat megalakulásának évéig visszavezetve. 1946-ban 2350 db akácfacsemetét ad kiültetésre a város utasítására az erdőigazgatóság, majd a következő évben újabb 2700 darabot. K. II. 64.Hajdúböszörményi út, Bellegelő IV. 522. sz., Nyúlási legelő Az országút és a vasút közötti, nyilasokért kapott „városi csorda legelő"

45 területe 1924-ben 102 kh 497 -öl, 1932-ben 76 kh 1058 11 -öl, 1936-ban (a Vezér utca folytatásának kiépítése miatt) 75 kh 898,10 -öl, 1938-ban (repülőtéri igénybevétel miatt) 25 kh 898,10 fi -öl területű. 1941-ben az ingatlan megszűnik bértelek lenni, mivel Köntösgát északi csordajáráshoz csatolják. 1955-ben bejegyzik - megosztás után - az Országos Villamos Távvezeték Vállalat kezelési jogát 2 kh 130 •-öl területre, egyúttal a művelési ág változását ( „Nyúlási reptér") is a maradék 73 kh 1310 D-öl területre a város telekkönyvi betétjébe. A legelőn 1926-ban közel 50 kh területet, mint katonai gyakorlóterületet helyszínelnek. Ugyanebben az évben az OFB 25 kh 339 TJ-ölet házhelykiosztásra vesz igénybe. Baltazár János 1927. augusztusi leírása megemlít a terület északi végén, a vasútnál egy kb. 1 kh nagyságú szabályos alakú kerek „tószerű" medencét („azt a benyomást kelti, mintha mesterségesen állott volna elő"). Ugyanő írja le, hogy a legelő déli sarkában lévő, csőszháznak nevezett épületet 44 év óta a csordás lakja. 1939-ben a nyúlási és a hortobágyi repülőtér („légi turisztikai leszállóhely") planírozási munkáival kapcsolatban a Debreceni Repülő Club, a Magyar Aero Szövetség az Idegenforgalmi Hivatal és a Légügyi Hivatal neve szerepel a törzskönyvben. Ebben az évben épül a Vezér utcai vasúti átjáró. Az ingatlan használatával kapcsolatos haszonbérleti szerződés szerint a bérlő köteles a tehéntartó gazdák állatai részére legelőt, csordást és tenyészbikát fenntartani. Bérlők: Mike János és neje szül. Őry Erzsébet Mester utca 27. sz. valamint Zöld János és neje szül. Őry Zsuzsanna Mester u. (1923-1937); Mike János és neje (1937-1940); Országos Idegenforgalmi Hivatal használati szerződéssel 50 kh-at, jogelismerési díj fejében (a hortobágyi 100 kh-al együtt) turisztikai célú repülőtérként (1937-1947); Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap területhasználata 25 kh-ra (1942-1947); Erdélyi Ferenc Bellegelő 523. sz. legeltetési bérlete (1941); Megyeri Imre Kartács utca 4. sz., Nagy János Böszörményi út 79. sz., Kiss Sándor Nádasdi u. 11. sz. legeltetési bérlete 75 kh 898,1 fi-öl területre (kivéve a reptéri épületek) (1949); Dobi István hadirokkant a 300 [j-öl-es Vezér u. 17. sz. ingatlan bérlője (19421947). K. II. 65. Haláp 57. sz., Haláptelek A városházától 16,40 km-re a vámospércsi országút és az Érmihályfalvára vezető vasút között, a református egyház földjének keleti szomszédjában 58 kh 1574 n-öl területű szántó, rét, ház, udvar, szérűskert. Bár a törzskönyv városi (házi) gazdaságként kezeli, mégis haszonbéri szerződéseket kötöttek a használatára.