Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. II. mezőgazdasági bérletek Debrecen határában

Az ingatlanjogi helyzete: 740/767 részben eredeti felvételű, míg 27/767 részben 1881-ben csere útján városi tulajdon. 1945-ben a vármegyei Földbirtokrendező Tanács határozata szerint csereingatlanként állami tulajdonba kerül, és bérbeadásában az Állami Erdőigazgatóság az illetékes. A térképen és az iratokban előforduló földrajzi nevek: Teremy-féle részlet, Aszalós-féle részlet, Társulati csatorna, Pecze, vagy Pece csatorna, Kövesdy tanya, Istenföldje, Sáros ér, Balmazújváros-nádudvari út, Bojárhollós, Disznóföld, Juhjárás. Szomszédos birtokosként említve: Kertész János, Bányai István. 1931 -es leltár szerinti építmények - városi tulajdonban: lakóház (66,- m

2

, épült 1910-ben), cselédlakás (épült 1905-ben), ököristálló (298,m

2

, épült: 1921-ben), istálló és magtár (189,12 m

2

, épült: 1930-ban), sertésól (48,50 m

2

, épült: 1923-ban), 1 db artézi kút (90 m mély, készült 1924-ben) és 1 db ásott kút a majorban, 1 db ásott kút és 4 db fahíd a mezőben; - bérlő tulajdonában: lakóház (54,- m

2

), „tengeri góré", traktorszín (47,97 m

2

), gépészlakás (44,50 m

2

), gépszín (48,80 m

2

), 2 db sertésól (183,27 m

2 és 282,00 m

2

), kovácsműhely (41,34 m

2

), marhahodály (260,00 m

2

), 3 birkahodály (össz.: 765,36 m

2

), ürszék és 2 db kút a majorban, 5 db a mezőben. (Valamennyi 1927-1928-ban épült.) Az Ármentesítö Társulat 1921-ben tisztíttatja a Pece árkot. (1935-ből való bejegyzés az Alsószabolcsi Tiszai Ármentesítö és Belvízszabályozó Társulat érdekkörét mutatja e területtel kapcsolatban 1846. évig, a társulat megalakulásának évéig visszavezetve.) Baltazár János 1926. utáni megállapítása szerint az egyik (34087 hrsz.) legelői „parcella déli szélén van egymás mellett 6 kerek, szabályos alacsony gödör, egy-egy 4 öl átmérővel, ezeknek eredetéről senki sem tudott a helyszínen felvilágosítást adni"... Bérlők: özv. Steinfeld Mihályné (7-1905-, -1910-?), Widder Sándor Széchenyi u. 3. sz. (1921-1926), Gödény Ferenc és fia hajdúsámsoni (1926-1932), özv. Steinfeld Mihályné Ferenc József út 24. sz., képviselője a macsi uradalom tiszttartója Szekér B. Gábor (1932-1935), Balogh László Kossuth u. 22. (kezesei: neje szül. Mike Erzsébet, valamint Mike János és neje szül. Őry Erzsébet Mester u. 27. sz.) (1935-1942), Horváth JózsefMeszena u. 18. sz. (kezese: neje szül. Lovas Eszter) (1942-1943), Szakáll Antal és neje szül. Czibere Borbála Nádudvar, Fástanya (kezes: özv. Szakáll Antalné szül. Berzéki Julianna) (1943-1955). K. II. 62. Elep 116. sz., Kadarcs csárda és földje A városházától 23,80 km-re, a tiszafüredi országút mindkét oldalán, a nádudvari és kisálomzugi út elágazásánál, magánbirtokok között, 1932-ben 113 kh 847 I i-öl (1924-ben Mikelapossal együtt egy birtok (lásd.: K. II. 63. is!) 233 kh 44 O-öl, 1925-ben 231 kh 575 n-öl) tanyabirtok, csárdával. (A bérleti szerződéseket a csárdára és földjére a Mikelapos bérbirtokkal együtt - bár többnyire két bérlővel - kötötték.) 1935-ből való bejegyzés az Alsószabolcsi Tiszai Ármentesítö és Belvízszabályozó Társulat érdekkörét mutatja e területtel kapcsolatban 1846. évig, a társulat megalakulásának évéig visszavezetve. 1946-ban 2350 db akácfacsemetét ad kiültetésre - a város utasítására - az erdő igazgatóság, majd a következő évben újabb 2700 darabot. Említett földrajzi név: Kőudvar. Épületek a leltárakban : csárda: 1799-1800-ra teszi az építés idejét az 1925-ben történt felmérés. Ugyanekkor a berendezések között említenek egy „ősi lócát", amely tölgyfából készült, 5.20 m hosszú, 165 kg súlyú, 28 cm széles és 13 cm vastag ülőrésze volt. - Az 1932. évi leltár szerinti beépített terület: 501,90 m

2

, („1921-ben teljesen átjavíttatott") kis részben alápincézett, földszintes, tégla alap- és felmenő falakkal, cserépfedéssel. 6 szoba, ivó, konyha („a szabadkémény nyílása boltozattal elzárva"), 5 kamra, 3 előtér, tornác, 2 pincehelyiség (csapóajtó a söntésben). 1948-ban a csárdából útőri lakásokat alakítnak ki. - állás (nagyállás): 1925-ben egy légterűnek írják le. 1932-ben 508,53 m

2 beépített területén 1 állás és 3 istálló van benne. 1940/41-ben a nagyállás épületében fedeztető állomást létesítenek. - artézi kút: 1930-ban, Siteri Sándor vállalkozásában készül el. Bérlők: Dobi András (-1920), Rőth Sándor és neje szül. Dobi Julianna Kadarcs csárdai lakosok (19201942), Debreceni Gábor Nagymacs 37. sz. (1920-1930), Kertész László, Kertész Ferenc, Kertész Mária, dr.