Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. II. mezőgazdasági bérletek Debrecen határában

Bérlők: - Hortobágyi Magyar Tenyészbika Társulat

44 (1923-1935), Debrecen Hortobágyi Magyar Tenyészbika Telep Legeltetési Társulat, képviselői: Polgáry András és Mike János. - Debrecen Hortobágyi Magyar Tenyészbikatelep Közöslegelő Haszonbérlő Társulat (Előző jogutódja, vagy névváltozat?) (1935-1947). 1948-ban a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főosztálya megvásárolja a társulat tulajdonát képező épületeket és ingóságokat. K. II. 59. Elep Nagyálomzug, Álomzug 5. sz., Tanyabirtok A városházától 37,17 km-re, a Nagyhortobágy városi legelőtől délre, Kisálomzugtól nyugatra, Angyalháza pusztától keletre, a Kadarcs és az angyalházi út között 1104 kh 483 (1924-ben 5.83) LJ-öl területen (687 kh 231 -öl legelő, 226 kh 1186 U-öl szántó, 182 kh 14 O-öl rét, 5 kh 836 L]-Ö1 tanya, 2 kh 1416 n-öl út). („Részint emelkedett, részint mélyebb lapos, változatos, szikes, fekete agyag".) Tények és megállapítások a nyilvántartó lapokon: - Az intézői lakás (1932-ben cselédlakás) 1910-ben épült fel (az 1925-ből való Bodor-féle leltár megállapítása). - 1928-ban Kösülyszegről való 4000 kéve nád, 6000 db városi tégla és a nagyerdei faraktárból való 12 db keményfa oszlopból kettős cselédlakás és sertésfiaztató épül. - 1930-ban 3 szobás bérlőlakás, ló- és ököristálló, góré, magtár készül el. - 1934. február 19-én leég egy 4 cselédlakást tartalmazó épület. - 1935-ben létesült 1 db kétszobás lakóház. - 1935-ből való bejegyzés az Alsószabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat érdekkörét mutatja e területtel kapcsolatban 1846. évig, a társulat megalakulásának évéig visszavezetve. - 1937-ben az úrilakon, az ököristállón, a lóistállón, a juhhodályon és a cselédházon javítási munkákat végeznek. - 1939-ben 400 m

2 beépített területű juhhodály épül fel. - 1943-ban mintegy 300 kh legelő feltörésére és albérletbe adására kap engedélyt a bérlő. Ugyanő az angyalházi út mentén kb. 1200 m hosszon kettős fasort létesít. Térképeken és iratokban előforduló földrajzi nevek: Dóka halom, Mérnöki hegy, Arcú Péter halom, Kutyafejes terület, Ökörföld, Borsólapos. Bérlők: Horváth Sándor és id. Horváth János (1923-1929), Horváth Sándor Miklós utca 28. sz. (1929-1935), özv. Hartstein Józsefné Hatvan utca 32. sz. (megbízottja Hartstein István) (1935-19341), alsócsernátonyi Bernáld György abai (Fejér vármegye) lakos (1941-1942), dr. Láng Sándor ny. tiszti főorvos Kossuth u. 39. (1942-1947). K. II. 60. Elep 79. sz., Istenföldje Az Árokzug dűlőben 135 kh 344 [ l-öl területen szántó (búzaföld), rét, legelő, mocsár, ház, udvar és út. 1924/25-ben Hegedűs és Vértesi bérletében. (Törzskönyve nem lelhető fel.) K II. 61. Elep 83., Vajdalapos tanyabirtok A városházától 29,46 km-re, a Nádudvar-Angyalháza út találkozásánál 938 kh 246 G-öl (1924-ben 938 kh 406 !-öl) területű tanyabirtok, körben magánbirtokok között. Művelési ágak 1933-ban a leltár szerint: szántó: 325 kh 838 I :-öl, rét: 22 kh 1132 [ -öl, legelő: 572 kh 316 n-öl, út: 11 kh 198 ÍJ-öl, csatorna: 2 kh 1013 n-öl, ház, udvar: 3 kh 1549 l-öl. (1933-ban a Jóna János th. biz. tag, dr. Vida Szűcs Imre műszaki tanácsos, Rozgonyi Dezső ny. műsz. tanácsos és Baltazár János h. városgazda megállapítják, hogy szántóként 329 kh 1334 u-öl területet használnak, bár 567 kh 1291 • -öl terület alkalmas lenne erre a müvelésre.) A bérlő megnevezése nem mindig konzekvens, más adat híján a leltári alak idézve.