Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. II. mezőgazdasági bérletek Debrecen határában

(Megszűnt, törzskönyve nem lelhető fel.) K. II. 55. Hortobágy Külső Ohat Telekháza, Dorogmai füzes A városházától 67,27 km-re, a Tisza folyó keleti partján, a folyószabályozás 64. sz. átvágása miatti területveszteség kártalanítására ingyen adta át a városnak (az elővételi jog fenntartásával) a területet a „m. kir. F. Kincstár" az 1863/64. években. A birtokbavétel 1920-ban történt. A birtok 1924-ben 22 kh 1588 C-öl, 1932-ben 23 kh 138 D-öl szántó, füzes, rét és legelő. Határai: nyugaton és északon a Tisza medre, északkeleten Tiszacsege határa, máshol Tiszadorogma községi területei, az Alsószabolcsi Ármentesítő Társulat területei és Ehrhardt József birtokának határai. Bérlők: Tiszafüred és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő „Hangya" Szövetkezet - képviselője Létay Menyhért református lelkész (1924-1927), Horváth Mihály és neje szül. született Váradi Zsuzsanna (19301936), B. Szabó Dániel, Kállai Sándor, R. Török Sándor tiszadorogmai lakosok (1930-1933), id. és ifi. Mucza János és Mucza Jánosné szül. Csepregi Margit egyeki lakosok (1936-1942), ifi. Mucza János Egyek 813. sz. és Kovács István Egyek 376. sz. (1942-1945). K. II. 56. Hortobágy Külső Ohat Telekháza, Pirics füzes A városházától 72,81 km-re Tiszacsege és Tiszadorogma (Borsod vármegye) határának találkozásánál, á folyó nyugati partján „Tisza meder és jobb part". A Tisza szabályozás 64. sz. átvágása miatt a folyó túloldalára került az eredetileg Külső Ohat Telekháza nevű birtok tartozéka. A kisajátítások során 1863-ban alakul ki az önálló bértárgy. Később a folyó elmosása miatt apadt a területe, amely 1924-ben 37 kh 1327 D-öl, 1932-ben 19 kh 1553 D-öl, 1941-ben 21 kh 1443 -öl szántó, rét, legelő, út. 1928-beli megállapítás szerint: „délen és délkeleten /.../ a Tisza sodrása a partot állandóan hordja, míg a délkeleti csúcsban feltölti". A „vesszős füzesben" kötöző- és fonóvessző termelés folyik. ' Bérlők: Szabó Gusztáv balmazújvárosi (1924-1927), Vona János és neje szül. Juhász Julianna Bihari telep, Tordai Gábor utca 7. sz. (1924-1933), Váradi Julianna Egyek Újtelep 1263. sz. (1933-1937), Molnár Imre tiszadorogmai (1937-1938), Tóth Gyula és neje szül. Gönczi Zsuzsanna tiszadorogmai (1938-1941), S. Lapostyán József és neje szül. Sántha Zsófia, ifi. Lapostyán József, Sántha Lajos, Sántha József, Szászi János, Kállai Sándor tiszadorogmai lakosok (1941-1947). K. II. 57. Szálkahalmi útkaparóház 1930 körül 1 kh területű legelő. (A törzskönyv csak az 1949-ből való, a ház „karba helyezéséről" származó bejegyzést tartalmazza. Egyéb adat nincs. Törzskönyve nem lelhető fel.) K. II. 58. Elep Kisálomzug, Álomzug 1. sz., Tenyészbikatelep A városházától 31,83 km-re, Nagyhortobágy városi legelőtől délre, Nagyálomzugtól keletre 419 kh 521 •-öl terület. A nagyrészt legelő és rét, illetve szántóföld, út, ház és udvar 1924. április 2-től önálló tanyabirtok, a Debreceni Gazdák Bikatenyésztő Társulata, bérletében. Az Álomzug 1. sz. alatti tanya épületeit (cselédlakás, ló- és tenyészbika istálló) a Társaság építette 1924-ben, saját tulajdonként. Az épületek pausz rajzait Vígh Lajos kép. kőműves mester (Kar u. 28. sz.) készítette. 1931-ben egy „állítólag" közös költségen létesített 190 m mélységű artézi kutat is leltároznak. (1932-beli bejegyzés szerint Sitery Sándor oki. gépészmérnök volt a kút vállalkozója.) 1935-ben az Alsószabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat „érdekkörét" mutatják ki e területtel kapcsolatban 1846. évig, a társulat megalakulásának évéig visszavezetve. 1924-beli Bodor Gyula összeállítású, Vályi Nagy Béla rajzolta „térrajzon" található nevek: Fekete rét, barázda a Szálkahalomhoz, Arcú Péter halom, Czeglédy tanya, Nyírőrét. Más nevek az iratokban: Vajdalapos (útja), Kadarcs (szomszéd).