Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. II. mezőgazdasági bérletek Debrecen határában

Bérlő: Hoór Ferenc (1924-1934), özv. Hoór Ferencné (1934-1935), Kovács Aladár MÁV állomásfőnök és neje szül. Schick Erzsébet (1935-1944), Horváth Károly, Ferencz József út. 38. (1944-1947), Belánszky Gyuláné Nagycsere 50. (1947-1953), ? (1952-1959). K. II. 43. Nagyerdő, Állami eperfaiskola A szanatórium közelében 1924/25-ben 8 kh 1120 n-öl az államkincstár bérletében. (Megszűnt, törzskönyve nem lelhető fel.) K. II. 44. Nyíracsádi úttól északra, Bellegelő I., Szántóföld Az Acsádi és a Sámsoni út közötti 1230 U-öl területű szalagföld Fényi Imre Bellegelő 50/b. tanyája déli szomszédjában. Bérlő: Fényi Imre (1924-1927), Kuthy Károly Bellegelő 50/d. (1938) K. II. 45. Nyúlás, Bellegelő IV., Faiskola A kertészet melletti - 1924/25-ben 10 kh - terület a „gazd. egylet" bérlete. (Megszűnt, törzskönyve nem lelhető fel.) K. II. 46. Nyulas, Bellegelő IV., Iklódy-féle szántó A hajdúböszörményi vasút és az ügetőversenytér között, a baromvásártér északi és a városi kertészet (városi faiskola) déli szomszédjában. 1924-ben 13 kh 405 í l-öl, 1932-ben 13 kh 1139 D-öI területű szántó. Területét 1936-ban a kertészethez csatolják, majd 1939-ben a középfokú gazdasági népiskola létesítésére adják át. Bérlők: Iklódy János (-1924-1936), Kiss Ferenc „városi házipénztári ellenőr" (1926-1934), vitéz Ferenczi József felsöjózsai, a kertészet által kijelölt „cca. 20 kh-ra" ún. feles szerződéssel (1936-1939). (Ma az Akadémia utcai lakónegyed és az Agrártudományi Egyetem Tangazdasága.) K. II. 47. Ondód, Perecz dűlő, Rendőrségi ház utáni föld A Szent Anna utca 10-12.Hiba! A könyvjelző nem létezik, sz. (Batthyány utca sarok) alatti volt rendőrségi épület (azelőtt a római katolikus „normális" iskola) telke után járó föld a HajdúböszörményHajdúszoboszló közötti út keleti oldalán. 6 kh 314 D-öl szántó, rét, nádas. Használati módja (a törzskönyv 1937-ben kelt megállapításai szerint): a római katolikus egyház haszonélvezetében áll. Vilmányi János műveli a szomszédos ingatlannal együtt. A birtokot már 1873-ban is a római katolikus egyház használta. A telekkönyvben viszont a „helvét hitvallású leányiskolái tanítókat illeti" szöveg van bejegyezve. Miután a református egyház kijelentette, hogy a házat „régen elcserélte", „ezen ingatlant sohasem használta"

43 ezért a telekkönyvben - hivatkozva még a város és az egyházak között 1903-ban (helyesen: 1905-ben - P.J.) megkötött iskola-fenntartási szerződésre is - törlik a reformátusok jogát és feljegyzik a római katolikus egyház iskolai célú ingatlanhasználati jogát a város tulajdonjogának fenntartása mellett. (Lásd még: K.I1. 48.) K. II. 48. Ondód, Perec dűlő, Pusztaföld 1 kh 280 []-öl szántó a kishegyesi út és a Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló közötti út találkozásánál. A földet Kereskényi István Mester utca 32. alatti lakos birtokolja 1919-től, miután azt a Kertész örökösöktől megvásárolta. 1937-ben kapja vissza a város a főügyészi hivatal vizsgálata alapján és azt a római katolikus egyház részére, az 1903. évi szerződéssel - a tulajdonjog fenntartása mellett - iskolai célokra adja át. Az egyház Vilmányi János Csemete utcai lakos bérletébe adva hasznosítja a földet. 4J

Nem igazolt a református egyház szerepe, mivel a Szent Anna u 12. sz. alatti (Batthyány u. - akkor Harmincados köz sarok) telket a római katolikus egyház részére vásárolja meg a város 1771-ben Hegyi Sándor szabómestertől, miután 1771. szeptember 12-én a királyi biztos kötelezi a várost a római katolikus „ludi magister" lakásának megvásárlására. (A rendelkezés szerint a város tartozik az iskolát fenntartani.) A ház után való földet a királyi biztosságok „kijárták" a piaristáknak, tehát nagy valószínűséggel 1807-ben,