Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)
Adattár - K. II. mezőgazdasági bérletek Debrecen határában
- 1931-ben a csárda (938,- m 2 ) épületében városi használatban van 5 szoba, 1 folyosó, 1 klozet; a bérlő használatában: 7 szoba, 2 étterem, 1 ivó, 1 konyha, 4 kamra, 2 előtér, 3 előszoba, 2 klozet (az előszobából deszkafallal leválasztva), 1 tornác, 7 pincehelyiség, 1 jégpince. A városi használatú szobák belső falai és a boltozott mennyezet fehér meszelésű, az ablakok, ajtók kívül zöld, belül barna mázolásúak. Az előszoba sárga színű. A bérlő használatában lévő szobák fala fehér, mennyezete - egy kivétellel, ahol barna -, fehér meszelésű. A közlekedőből vörösbeton burkolttal fürdőszobát alakítottak ki. Az ivó és étterem is padlóburkolatú. - 1935-ben említik a mátai strandfürdőt, a m. kir. II. sz. postahivatalt. Ebben az évben említi a törzskönyv F. Nagy Sándor nyugalmazott mátai biztos nevét. A leltári átadás-átvételek jegyzőkönyveiből: - 1934-ben Db. sz. kir. város Idegenforgalmi Hivatala új, népi berendezésekkel látja el a csárdát. Az edényzet, textíliák mellett kiszállítanak 155 cserép muskátlit is. A tárgyak között vannak Barabás képei, Mailász Gitta textil- és kerámiamunkái, a Mayerszky-féle bútorok, Badar Balázs korsói. - 1936-ban dr. Vida Szűcs Imre 40 műszaki tanácsos, Stieber Józsefe műszaki tiszt, dr. Budaházy Béla aljegyző helyszíni bejáráson állapítja meg a bérlemények műszaki állapotát. - 1940-ben Balogh Mihály a mátai biztos. A bérlökről (a csárdabérlö általában a K.II.70. mátai kb. 110 kh-t - az ún. „százköblöst" - is bérli, de 1935-től a K.III.12. törzskönyvben szereplő mátai biztosi lakást is): Király Mihály (-1922-1926.), Engli József (1926-1935), Angol Királynő Szálloda R.T., képviselője Németh Nándor igazgató debreceni, illetve mezőgazdasági albérlője Csontos István nagyiváni - a cégjogi képviselője 1940-ben dr. Nagy Béla ügyvéd Ferenc József út 68. sz. alatti lakos (1935-1947). A gazdasági albérlet megszűnéséről 1940-ből van adat. Adatok a nyilvántartó lapokon: A csárdánál 1933-ban mélyfúrású kutat fúrnak. Ezt 1936-ban a pincében elhelyezett centrifugál vízszivatytyúval akarják felszerelni, de a gázos víz miatt „motorizálják". 1935-ben az 1. és 2. sz. szobákat és előszobákat, mint Hortobágyi Múzeumot említi a jegyzőkönyv. 1937-ben benzinkút létesül. Ugyanekkor a csárda bővítéséhez és vadász-szálló létesítéséhez szemlét tart az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal, a Magyar Néprajzi Társaság Népi Építési Szakosztálya. 1937- ben a csárda életveszélyessé vált tetőszerkezetét gerendacserékkel javítják. 1938- ban véglegesen átveszik a csárda vízvezetékeit, a keleti oldalon új kapu készül, Németh Nándor bérlő lemond a hídvám szedéséről „az idegenforgalom érdekében". Ugyanebben az évben említik a korábbi bérlői jogok között a Keserű erdő kútjából nyert keserűvíz palackozási jogát, a mátai artézi víz palackozási jogát, nutriatenyésztés jogát. 1938-ban újonnan épített lakóház után nyer házadómentességet a város. 1939-1940-ben belső kőműves-, festő-, épületgépészeti munkák folynak. 1945-ben bombakárokat említ a nyilvántartólap. Az utolsó bejegyzés már Hortobágy elcsatolása után keletkezik 1958 decemberében: a kiadott telekkönyvi végzés szerint még le-, és visszajegyzések történnek Debrecen város telekkönyvi betétjében a város tulajdonából, illetve vissza. K. II. 34. Hortobágy Máta, Új szántó A Hortobágy folyó jobb partján „újtörésű szántó" 1925/25-ben 25 kh 1569 D-öl területen. (Törzskönyve nem lelhető fel.) * K. II. 35. Hortobágy Máta, Poroshát, Árpádhalom (Bivalhalom), Törzsjuhászat és sajtgyár Északról, keletről és délről a hortobágyi közlegelő, nyugatról a Hortobágyi csárda földje és a Hortobágy folyó határolja a 110 kh területet. (1932-ben: „sajtgyár volt, de megszűnt. Szántó, rét, legelő, sajtgyár telepe, kert és rét.") 4U Vida Szűcs Imre műszaki tanácsos feladata volt a vállalkozásban elkészült ingatlanleltárak hivatali átvétele. 41 Stieber József építőmester, műszaki tiszt a Bodor-féle (1925. körüli) épületfelmérésekben működött közre. Épületrajzait helyszínrajzzal is ellátta.
