Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - B. V. honvédelmi bértelkek

hely, raktár, 2 istálló, 2 „zabos" és 2 kamra.) - VI. sz. épület (Faszerkezetű, kátránypapír-fedéses 2 WC és fáskamrák.) 1929-ben a vámőrségi laktanya nagyrészt üres, illetve 11 villanygyári család lakik benne. B. V. 5. Péterfia utca 28. sz., Katonai fogház „Tóth ház", katonai fogház, Tóth laktanya 828,2 [j-öl (a területleltári összesítőben 827,2 D-öl) területű ingatlanon. A katonai ügyosztály kezelésében áll. 1889-ben (záradékolva 1902-ben) a cs. és kir. 7. hadtestparancsnokság rendelete nyomán a várossal az aradi cs. kir. hadmérnöki igazgatóság, a cs. kir. katonai kincstár nevében köt szerződést a laktanya beszállásolási törvény szerinti karbantartására. 1885. június 8-án megkötött szerződés szerint a telek bérben van az 1914-es visszaadásig, de 1920-tól, érvényes szerződés nélkül, újra visszaveszi katonaság. 1925-ben kéri a 6. sz. honvéd fogház felügyelősége az épületek tatarozását. A kérést a város megtagadja. Épületek, építmények az 1929. évi leltárban: -fogházépületjobbszárnya (Részben alápincézett, földszintes téglaépület „elől sárgára, hátsó része fehérre meszelt falakkal", cserépfedéssel. A 615,48 m

2 beépített területű épület első részében iroda, folyosó, őrszoba, 2 szoba, konyha, szabadkéményes konyha, előtér, előszoba, nyitott folyosó, előtér, kamra; a hátsó épületrészben szeneskamra, zárka, raktár, 2 szoba, asztalosműhely és WC helyiség, a pinceszinten 4 pincehelyiség található.) - fogházépület balszárnya (Földszintes téglaépület sárgára meszelt falakkal és cserépfedéssel. Beépített területe 349,06 m

2

. Helyiségei: előtér, konyha, 4 szoba, szabómühely, cipészműhely, tornác, konyha, kamra.) - lóistálló és WC (Kátránypapír-fedéses, 19,2 m

2 beépített területű kéthelyiséges épület.) - őrbódék (A kapunál és a hátsó kerítésnél elhelyezett gerendavázas, állódeszkafalas hatszögletű, gúlatetős, kátránypapír-fedéses 2 db.'építmény.) - kút (1 db. szívó-nyomó szivattyúval ellátott kút.)' - pöcegödör (4 m

2 beépített területű téglafalú építmény.) - kerítések (Az utcai fronton 12,1 fim hosszúságú, sárgára meszelt, 4,15 m magasságú, 0,45 m vastag cserépfedéses téglafal. A hátsó kerítés 3,15 m magas, cseréppel fedett, sárgára meszelt, 55,4 fm hosszú.) Az addigi bérlő, a vámőrség 1929 után nem tart igényt az ingatlanra, így azt a Testnevelési Felügyelőség részére leventeotthon, másként leventeház céljára adják át. 1939-ben az utcai nagykaput kicserélik. Gabányi Áron (minimum) 1923-tól bérlője a hátulsó kertnek. 1945-től Ruff Mihály a haszonbérlő, majd Erdélyi József. A bérelt kertet 1947-ben eladja a város Ruff Mihály festőmester Darabos utca 31. sz. alatti lakosnak, mégis 1950-ben a törzskönyv a telek „szigorú tartozéka"-ként rögzíti, amikor - az akkor városi raktári funkciójú épületekkel együtt - az egész ingatlant mentőállomás céljára átadják.. 1952-től az ingatlan kezelője az Országos Mentőszolgálat. (A főépület ma a Medgyessy Múzeumnak ad helyet.) B. V. 6. Péterfia utca 49. sz., Katonai istállók 556,63 EU-öI területű házas ingatlanon katonai istállók, társzekérszín, utcaház. Ingatlanbérlő a királyi kincstár. 1936-ban az ingatlan eladási szándékáról van feljegyzés, amennyiben a Hősök temetőjében a mauzóleum felépítésére rendelnék a vételárat. Épületek, építmények az 1929. évi leltárban: - altiszti lakások (Fehérre meszelt téglafalú, cserépfedéses, 153,76 m

2 beépített területű épület. 2 db. szobakonyhás lakást és 1 WC-t tartalmaz.) - istálló (2 lóistállót tartalmaz.) - istálló - keresztépület (Téglafalú, cserépfedéses, 400,68 m

2 beépített területű épület. 3 lóistállót, szerszámraktárt, kocsiszínt, nyerges kamrát, és patkolóműhelyt tartalmaz.) - WC épület (Téglafalú, cserépfedéses.) - istálló - jobboldali (Favázas téglaépület kátránypapír-fedéssel, 460,72 m

2 beépített területtel. Patkoló