Hajdú-Bihari iskolák - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 22. (Debrecen, 1985)

A szakoktatás

A SZAKOKTATÁS Magyarországon a szakoktatás kezdetben céhes keretek között történt, s miután a mühelyi gyakorlati szakképzés mellett ez a forma nem biztosította az elméleti felkészülést a XVIILszázad végén szabályozták a tanoncok vasárnapi iskolalátogatását. Fellendítette a tanonc oktatást az 1859-ben kiadott császári nyilt parancs, amely "uj iparrendet" alkotott. Az ipartársulatok részére elrendelte szakiskolák alapítását. Az 1868. évi 38. tc. az iparoktatást az ismétlöiskola keretei közé utalta, de az 1872. évi ipartörvény (8 tc.) már hangsúlyozza, hogy az iparos tanoncát köteles ipariskolába járásra szorítani. Az 1884. évi 7 tc. pedig lehetőséget biztosított általános és szakirányú iparostanonciskolák létesítésére. A tanonciskolák feletti főfelügyeletet a VKM gyakorolta a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértésben. Az operatív feladatokat az ipariskolák közös felügyelője látta el, aki összeköttetésben állt a tanfelügyelőkkel és a közigazgatási bizottságokkal. A 26.13o/l883. VKM. sz. rendelet kimondta, hogy minden olyan községben, ahol legalább 3o iparostanonc van, alsófoku ipariskolát kell felállítani, melyben a népiskolában szerzett általános ismeretek továbbfejlesztése mellett a rajztanitásra kell helyezni a fő súlyt. Az iskolák szervezetét és követelményrendszerét is meghatározta a rendelet s ennek alapján 1884-ben megyénkben is több iparostanonciskola nyitotta meg kapuit. A 33.564/1893. VKM. sz. rendelet több módosítást hozott a tanonciskolák szervezetében, ezt tette az 1922. évi ipartörvény szellemében megalkotott 6o.ooo/l924. VKM. sz. rendelet is. A felszabadulás előtt e tárgyban jelent meg az 1936.évi 7 tc. és a 81331/1941. VKM. sz. rendelet. A problémát azonban csak az 1949. évi iparitanuló törvény oldotta meg.