Gazdag István: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 21. (Debrecen, 1985)

Jegyzetek

120 Csánki Dezső államtitkár, az Országos Levéltár 1928. október 29én Hajdú megye alispánjától kért információt a levéltár történetére vonatkozóan. A jelentést Herpay Gábor állította össze 1929-ben. Az államtitkárnak megküldött anyag első részében a főlevéltáros egy vázlatos levéltár történetet közölt, majd válaszolt a levéltár állapotát felmérő 10 kérdésre. HBmL. IV. B. 905/b.l98. 13965/1928. Föglein Antal: A vármegyei levéltárak őrzőhelye. L. K. 1942—1945. 214. old. Nagy Sándor: A Hajdú Kerület Levéltára c. nagylélegzetű tanulmányában — amelynek célja elsősorban a kerület közigazgatás- és jogtörténeti bemutatása volt — röviden érinti a levéltár történetének néhány fontos eseményét. A helytörténetírás . . . I. 126. old. 121 HBmL. IV. A. 502/b.219. 990/1846. 122 A közgyűlés előírta a három városnak, hogy a rendezésről a következő közgyűlésen adjon számot és ezentúl minden évnegyedben számoljanak be a levéltár állapotáról. HBmL. IV. A. 502/b. 219. 1846-5-27. 123 Pauler Gyula: Adatok megyei levéltáraink ismertetéséhez. Századok. 1881. 402—410. old. 124 Föglein Antal: A vármegyei levéltárak a XIX. század első felében. L. K. 1960. 186. old 125 HBmL. IV. B. 752/a.l. 1861. január 12., március 22—23. 126 HBmL. IV. B. 902/a.l. 195/6017/1877. 127 HBmL. IV. B. 902/a.l. 214/7069/1877. 128 A határozat értelmében a várnagyi fizetés felét — 200 forintot — a levéltárnok kapta meg. HBmL. IV. B. 902/a.2. 208/10142/1881. A levéltárnok évi fizetése 1883-ban 900 forint és lakás volt. Uo. 7/3521/1883. 129 A levéltári segéd évi 600 forintot fizetést és 100 forint lakbérpótlékot kapott. HBmL. IV. B. 902/a.4. 189/5752. 130 HBmL. IV. B. 905/b. 3901/1919. Komoróczy György gyűjtése. 131 Csánki Dezső levele 1928. október 29-én érkezett. Herpay válasza 1929. május 2-án ment el. HBmL. IV. B. 905/b.l98. 1395/1928. 132 Gazdag István: Fejezetek Hajdú megye felszabadulás utáni történetéből. HBmL. Évkönyv 1983. 46. old. 133 HBmL. XXI. 104/b. 65. 2476—948. 1948. február 9. Gál Imre levéltárkezelő jelentésében írta „ . . . amikor hazajöttem a szovjet hadi fogságból már össze volt keverve az egész irat és levéltár . . ." HBmL. XXXII. 4/d.l. 134 HBmL. XXXII. 4/d.l. 1953. február 23. Gál Imre szerint „ . . . Reszegi Lajos is csak harmadrendű feladatának tekintette a levéltárat és csak tehernek, ami megfosztja őt egyéb kereseti viszonyaitól". Gál igen szubjektív véleményében reális elemek is megfigyelhetők. 135 A VKM 1610—53/1950. VII. sz. okmánnyal nevezte ki a levéltár vezetőjét. Reszegi Lajos megbízott vezető átadta az ügyeket. HBmL. XXXII. 4/b.l. 1950. december 4. 136 Balmazújváros ,,.. . irattára a háborús helyzet és cselekmények során teljesen megsemmisült. . . minden irattári anyag elpusztult..." 1948. január 27. Püspökladány 1944. október előtti irattári anyaga megsemmisült. Hajdúdorog ,, . . . irattári anyag nagy része a háborús események következtében megsemmisült.. ." De Mikepércs, Nyírábrány, Vámospércs hasonló jelentéseket adott. A papír átvételi ára: 1 q = 31 forint vagy 5 kg irodai papír. HBmL. XXXII. 4/b.l. 1948. március 17. 137 A BM 1.610-2/III/1950. II/l. sz. rendelete. HBmL. XXXII. 4/c.l. II. cs.