Gazdag István: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 21. (Debrecen, 1985)

Jegyzetek

JEGYZETEK 1 Debrecen város levéltárának első történeti jellegű feldolgozása Csobán Endre nevéhez fűződik: Debrecen sz. kir. város levéltára. L. K. 1928, Átfogó történeti bemutatásra vállalkozott Debrecen feudáliskori levéltárának Komoróczy György: Debrecen város feudáliskori levéltára, Módy György: Debrecen város titkos levéltárának iratai c. tanulmányok. A helytörténetírás levéltári forrásai I. Szerk. Komoróczy György, Debrecen, 1972. Feltétlen említésre méltó: Herpay Gábor: Debrecen sz. kir. város levéltára diplomagyűjteményének regesztái. Debrecen, 1916. 2 Csobán i. m. 1. old. A szerző a szűcsök 1449-ben keltezett privilégiális levelét említi elsőnek. Balogh István a gyapjúművesek céhének adott kiváltságlevelet 1398-ból. Balogh István: Oklevélközlés. DMÉ. 1937. 134— 135. oldal. 3 HBmL. IV.A. 1011/a.25.k. 911. oldal, 1705. október 4 HBmL. IV.A. 1011/a.ll.k. 7. old. 1643. 5 Lévai István 1694-től szolgált a városnál; 1723 végén kérte a munkából való felmentését: „ ... Már az Ur isten az erőmet elvette, tovább való szolgálatom nem ebben hanem a kisebben is alkalmatlan vagyok . . . Nemzetes Maróthy György uram kezén forgattanak mind a kulcs, mind a pecsét, mind a Conservatorium". HBmL. IV.A. 1011/a. 31. k. 1723 okt. 19. Erre az adatra Mohácsiné Antalóczy Ildikó hívta fel a figyelmemet. Ezúton is megköszönöm. 6 Maróthy esküszövegét közöljük az 1. sz. függelékben. 7 HBmL. IV.A. 1011/a.l46. 8. old. 8. HBmL. IV.A 1011/a. 172. 526. old. Id.: Herpai: i. m. 8. old. 9 HBmL. IV.A. 1002.1. 1774. 124. old. 10 Komoróczy György :A helytörténetírás levéltári forrásai I. 137. old. 11 A titkos levéltár felállításával kapcsolatban a Helytörténetírás levéltári forrásai I. kötetében Komoróczy György szerint „A széttagolás kb. 1774-től vált következetessé ..." 134. old. Módy György véleménye „A XVIII. század folyamán a szervezeti elkülönülés nem is következett be, arra csak kísérletek mutatkoztak. A szervezeti szétválasztás szándéka 1774ben jelentkezett ... nincs nyoma, hogy a kétféle irattömeg önálló szobában nyert volna elhelyezést, de attól kezdve határozottabban beszélnek a két levétártípusról". 219. old. A titkos levéltár lényegét maga a tanács a következőkben fogalmazta meg: ,,... ezen Magán Levéltárnak mint a Város Földes Uri Birtokait időről időre tett szerzeményeit védő, s igazait bizonyító következésképpen az összes Polgárságot és igy az egész Elölj árósági Testületet egyaránt érdeklő okiratok..." rakhelye. HBmL. IV.A 1011/a.ll4. 240. 1844. február 19. 12 A rendeletet közli Pleidell Ambrus: A törvényhatósági levéltárak történetéhez. P.A. L.K. 1931.342—345 old. 13 HBmL. IV.A. 1011/a.90. 1819. november 26. Módy György a titkos levéltár rendezésének napirendre kerülését 1832. május 14-re tette. Lm. 219. old. Komoróczy György pedig 1836 .október 8-ra. Lm. 139. old. 14 HBmL. IV.A. 1011/a.96. 68. 1825. február 18. 15 „ .. . azon szoba bolthajtása amelybe a Nemes Város Levelei tartatnak úgy meg hasadoztak, hogy méltán lehet félni annak leszakadásától. .. a városháza építtetése eránt a N.M.Kamara újra meg kérettesseen . . . ".