Gazdag István: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 21. (Debrecen, 1985)

Bihar vármegye Levéltára

III. katonai ügyek, IV. kereskedelem, hírközlés, közlekedés, V. közhatósági-politikai és törvénykezési, VI. egészségügy, tudomány, művészetek, oktatás, gyámügyek, selyemhernyó-tenyésztés stb., VII. úrbéri, VIII. nemesség ügyeinek iratai. Ez a szerkezet — időnkénti módosítások ellenére — 1829-ig megmaradt. Lányi tevékenységéből kiemelkedik a rendszeres lajstromozás. Az Q korszakában került sor a II. József-kori politikai iratok, az 1786—1790. évi törvénykezési iratokból kb. 4000 db irat lajstromozására. Viser és Lányi munkálkodása ellenére lajstromozásra vártak a XVII. sz. végi és a XVIII. sz. eleji iratok. A kortárs véleménye alapján ,, . . . bár több Nemes Vármegyék Leveles Tarjait is volt szerentséje megtekinteni hasonlót mindazonáltal a Bihar Vármegyei Archívumhoz sem talált, sem látott". (99) A levéltári iratkezelés új rendszerét alakította ki 1829. januártól Jakab Mihály levéltáros. Alapelve, olyan alapszámos rendszer kimunkálása volt, amely a csomók tartalmi-tárgyi tagolását is kifejezésre juttatja. A Jakab Mihályféle elrendezés tárgyi tagolása; I. vallásügyek, anyakönyvi ügyek, II. adó- és pénzügyek, pénztárkezelés, III. katonaügyek, IV. kereskedelem-, ipar-, útügyek, V. árszabás, kiváltságok, vegyes közigazgatási ügyek (piacellenőrzés stb.), VI. egészségügyi és iskolaügyek, VII. földhasználattal foglalkozó ügyek, VIII. nemességi iratok. öt év tapasztalata alapján a nyolc területet tovább bontották — huszonhat ágazatot alakítottak ki: I. Egyházi ügyek; II. Országgyűlési utasítások és jelentések; III. Adóügyek; IV. Számadások, V. A megyei házipénztár kiadásai; VI. A nemesség természetbeni szolgáltatásai; VII. Űrbéri ügyek iratai; VIII. Nemességgel foglalkozó iratok; IX. Alapítványi ügyek; X. Tudományos ügyek, iskolák, művelődésügy általános kérdései, nemzeti nyelv, Nemzeti Színház, sajtószabadság; XI. A vármegye kormányzása, szabályrendeletek, gyűlések engedélyezése, szürettel kapcsolatos ügyek, törvényszéket érintő igazgatási ügyek; XII. Tisztújítás, vármegyei cselédek és szegődményesek illetményei, levéltári és más hivatalos írások átvétele-átadása; XIII. Kereskedelem, harmincad, hídvám, vásárügyek, sópénzügyek, váltócédulák; XIV. Céhek, mesteremberek, szabadalmak, árszabás mértékek; XV. Posta, utak, hidak, töltések, gátak; XVI. Vízimunkák, vízszabályozások; XVII. Magánosok közötti peres ügyek, peren kívüli eljárás tiszti- és fenyítőperek, „egyvelegek"; XVIII. Határjárások, birtokba történő visszahelyezések, határperek miatti kiszállások; XIX. Csődületi és irányzati perek, bírói zárlatok; XX. örökbevallások, ellentmondások, eltiltások, megintések, adóssági bejegyzések és törlések, lényegében tehát be- és kitáblázások; XXI. Közbátorsági, statáriális ügyek, politikai rendtartás, kártékony állatok, dúvadak elpusztítása, bitangmarhák körözése, személyleírások, elveszett holmik körözése, hirdetmények, határidőnyilvántartások; XXII. Rabtartás, fogházügy; XXIII. Egészségügyi politika elvi és végrehajtási kérdései, termésnyilvántartás, élelmezési ügyek, takarékéléstár ügyei; XXIV. Himlő-