Gazdag István: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 21. (Debrecen, 1985)

Debrecen város Levéltára

tisztviselők és a városháza körüli szegények élelmezésének megszervezése. November 22-ig három városi összeírást vezetett és irányított, (59) de eredményesen működött közre az alsó- és középfokú oktatási intézmények újraindításában. A fentiek mellett Csobán Endre természetesen foglalkozott a levéltárral is. „A levéltár értékes anyagát különböző helyeken és módon védtük a bombázás és egyéb veszedelmek káros hatásától. Sikerült is az iratokat, jegyzőkönyveket, iktatókat, mutatókat, a levéltárunk mind újabb, mind régi anyagát épségben megőrizni." (60) Csobán igyekezett biztosítani a levéltár minimális munkaerő-szükségletét az elvégzendő munkák biztosítása érdekében. A levéltár előtt álló feladatok voltak: a menekített anyakönyvi másodpéldányok, valamint a városi segédkönyvek viszszaszállítása és a rendkívüli mértékben keveredett anyag eredeti rendjének helyreállítása. Mindehhez munkaerőre, raktárakra, polcokra és anyagi eszközökre volt szükség. Súlyosbította a raktározási gondokat, hogy 1945. január 8-án a helyettes polgármester utasítására a városi szakkönyvtár állományát is a levéltár helyiségeiben kellett elhelyezni, (61) illetve az adóhivatal 1944. év végén a Nagycserére menekített segédkönyvek helyére a történelmi levéltár. pinceraktárába 70 q súlyú adófőkönyvet helyezett el. 1945 márciusában a főlevéltáros levélben kért információt az egri polgármesteri hivataltól a debreceni anyakönyvekről. (62) A polgármester 1945. március 17-i felhívására az ügyosztályok és városi vállalatok elkészítették az 1945. évi költségvetést. Csobán Endre április 6-án nyújtotta be a történelmi levéltár 1945. évi költségvetését 11 900 pengő összegben. A kilenc tételből álló költségvetés az anyag védelem legszükségesebb feladatait tartalmazta. (63) A tételek felidézése keresztmetszetét adja a városi levéltár szakmai munkájának: — folyamatosan került sor a városi jegyzőkönyvek javítására, köttetésére, — a szakkönyvtár fejlesztése, — az iratok tárolásához iratjelzőket, évszámjelző táblákat, hevedereket kell vásárolni, — javítani és vászonra kell vinni a térképeket, — a szervezeti szabályrendelet szerint kötelessége a levéltárnak a régi iratok rendezése. így kerül sor a „különféle levelezések" rendezésére. Ez a gyűjtemény a városi tanács és polgármester levelezését tartalmazza az ország különböző városaival, vármegyéivel és nevezetesebb közéleti emberekkel 1719—1942. évek között. A levéltári területről az Országos Levéltár kezdeményezte először 1945. április 1-én a központi irányítást a levéltárakat érintő kérdésekben. (64) Ezt követően több VKM-rendelet igyekezett érvényt szerezni a nemzeti érdekké emelkedő levéltári ügynek a városi, illetve vármegyei közvetlen irányítás mellett. A levéltár háború utáni helyzetének első átfogó elemzését az Országos Levéltár főigazgatójának kérésére Csobán Endre 1945. december l-re készítette el. (65) — A levéltári anyagból a felszabadulást megelőzően a főlevéltáros javaslatára a nagy cserei erdészházba szállították a városi tanácsi, a katonaügyosztályi, a rendőrségi, a volt városi bírósági és elnöki iratok segédkönyveit. A belügyminiszter utasítására került sor az anyakönyvi másodpéldányok 457 kötetének Egerbe szállítására. Mindkét anyag károsodás nélkül került vissza Debrecenbe.