A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)

DOKUMENTUMOK - I. Létfenntartás

néki is lépést kell tartani, ha éhen halni nem akar. A munkaadó sem, mert az meg az áruit nem akarta egyszerre megdrágítani, félve a hirtelen drágulás folytán beállandott üzleti pangástól. Oka elsősorban az általános gazdasági viszony s másodsorban a munkaadók s munkások merev magatartása. A munkaadónak tanulmányozni kellett volna a beállott árkülönbözetet s azt beillesztenie valahogy üzleti költségvetésébe s viszonyaiba. Éppen így kellendett tanulmányozni a segédeknek az elérhető követelések százalékát. A kölcsönös felvilágosítás mind a két felet engedékenyebbé tette volna. Míg azonban a munkások szervezkedés folytán erősebbek voltak, a munkaadók tájékozatlanok voltak elszigeteltségükben. A sztrájkot mindenik csak magára vonatkoztatta s csak a maga érdekeit s üzletét nézte. A mi sztrájkjainknak inkább harci jellege domborodott ki a kölcsönös megegyezés rovására. Mutatja a mindkét oldalról való merevséget, hogy a sztrájkok éppen a legválságosabb időkben, az ún. üzleti szezonban törtek ki. Az asztalosoké épen augusztusban, a város legnagyobb forgalmú vásárja előtt; a csizmadia—cipész sztrájk az őszi idény elején, a szabóké meg a téli idény elején, a midőn a legtöbb volt a rendelés. Taktikának (harcmodornak) legjobb volt, igaz, de a közérdekre nézve igen káros. A sztrájkok okai mélyen nyúlnak bele egész gazdasági életünkbe s mi itt, helyben, ellenük nem sokat tehetünk. Nem is annyira azt célozzuk jelen sorainkkal, hanem helyi viszonyaink felhasználásával, a jövőben mérsékelni azokat. Minthogy világos, hogy a múlt évi sztrájkok is félreértések, tájékozatlanságok eredményei, hassunk oda, hogy e tájékozatlanságok megszűnjenek. Első sorban szervezzen az ipartestület egy iparos önképzőkört, a hol az iparos ifjúság az általános érdekű dolgokon kívül képezhetné magát az ipar-ügyek szélesebb mezején. Ezt el lehetne érni iparba s közgazdaságba vágó felolvasás sok tartásával. Másodsorban, felkérjük a népművelő előadások rendező bizottságát, hogy vegyen fel programjába, a nagyon általános és színtelen tárgyak helyett, egy pár közgazdasági témát is. Ezt részletesebben nem kell fejtegetni. Lenne annak is hallgatósága elég s városunkban van elég jog végzett ember, a ki szívesen vállalkozik egy pár nagyon is közéletbe vágó felolvasás megtartására. Dr, Molnái' István Nyomtatott. — Hajdúböszörmény és Vidéke, 1907. augusztus 10. 1—2. old. 16 Berekböszörmény, 1910. június 18. HAGYATÉKI LELTÁR felvétetett Berekböszörmény községben 1910. évi június hó 18. napján, Berekböszörmény községben 1910. évi április hó 26. napján meghalt Pálfi Ferencné Csorvási Vilma berekböszörményi volt lakos hagyatékáról a n. várad. vid. tek. kir. járásbíróság 6249/2 számú végzése folytán. Jelen voltak: A hatóság részéről Dobó Imre jegyző, a felek részéről Pálfi Ferencz. I. Követelési állapot: a) ingóságokban