A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)

DOKUMENTUMOK - IV. Művelődés, szórakozás, pihenés

Sáp, 1890. SÁPI PARASZTGAZDA ÉTKEZÉSI SZOKÁSAI Étkezéskor az asztal körül csak a felnőttek ültek. Míg gyerekei kisebbek voltak, külön kisasztalnál ettek. A felesége soha nem ült az asztalhoz. Cselédek, bejárók mindig vele egy asztalnál étkeztek. Otthon, különösen vasárnap vagy ünnepnapon tányérba szedték az ételt, de kinn a mezőn munka közben tálból vagy a „vasfazíkbul" étkeztek. Szerette a jó ételeket. Nemcsak nagyobb munkák idején, de hetenként többször is „húsítelt" kellett főzni. Szinte mindig 8—10 ember evett az asztalnál: a kocsison, villáson kívül —• ha munka nem is volt — rendszerint a bejáróemberek is. Hetenként kétszer 6—6 kenyeret sütött a felesége. Esztendőnként 4—5 hízót is levágott, igaz, hogy inkább csak 100—120 kg-os süldőket. Mindig sok birkája volt. Nagyobb munkák idején ezek közül is levágásra került egy-egy. Takaráskor és nyomtatáskor, a nagy melegekben tyúkhúsleves és csirkepaprikás volt az ebéd. Az evésben is szerette a rendet és a mértékletességet. Egyszer kapáláskor „paszuj vót ebídre füstölt disznóhússal". Körülülték a fekete mázas szilkét, és kanalazták belőle az ízletes ételt. Minden főre egy darab jó nagy „cubák" volt az ételben. Egyik bejáróembere, Balogh László egy kicsit szódé, hasát féltő ember volt. Mikor a szilkéből már a második darab húst akarta kiemelni, a gazda a kerekfejü fakanállal a kezére legyintett, és szelíden figyelmeztette: „Nem mind néked tettík aszt László". Nyomtatott. — Molnár Ambrus: Egy parasztgazda élete és gazdálkodása a Bihar megyei Sápon (1890—1896). Agrártörténeti Szemle, IX. évf. 1967. 1— 2. sz. 119. old. 140 Debrecen, 1892. december. A ROTHSCHNEK CSALÁD HÁZI MŰKEDVELŐ ELŐADÁSÁRA SZÓLÓ MEGHÍVÓ MEGHÍVÓ 1892. Deczember hó 26-án, azaz hétfőn DEBRECZENBEN, CZEGLÉD- (Kossuth) UTCZA 2155. Sz. A. tartandó MŰKEDVELŐ ELÖADÁSés THEA-ESTÉLYRE. Kezdete 1/2 9 órakor. Dr. Róthschnek V. Emil és neje. Műsor: