A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)

DOKUMENTUMOK - III. Társadalmi kapcsolatok

700 P-t vettünk fel. A közsegélyben részesítetteken kívül az elaggott, alig munkaképes egyének száma 40-et tesz ki, akiket évenként rendszeresen az ínségakció keretében szoktunk segélyben részesíteni. 9. Munkanélküliség. Az utóbbi két esztendőben, amikor községünket számbavehető elemi csapás nem érte, munkanélküliség a községben nem volt, mert a legszegényebb munkás is tudott annyit keresni, hogy keresetéből magát és családját eltarthatta. Nagyobb elemi csapás esetén a munkanélküliek száma 314 családfő, 670 családtaggal volt. A munkanélküliséget eddig még mindig sikerült megoldani azzal, hogy a munkanélküliek részére részint Bihar vármegye, részint a Sebes Kőrös társulat juttatott megfelelő munkaalkalmat. 10. Lakásviszonyok. A községben csupán 67 lakásnak vannak padlózott szobái, 673 lakás padlózatlan, földes. Lakáshiány a községben nincs. A községbeli nagyobb gazdaságokban a cselédlakások tűrhető állapotban vannak és rendszerint két cselédlakásnak van egy közös konyhája. Kimondott nyomortelepe a községnek nincs, de ennek tekinthető az úgynevezett Cigánytelep, ahol egy kis vityillóban néha 6—8-an is laknak együtt. 11. A község háziipara. A községnek csaknem minden asszonya foglalkozik szövéssel, fonással, sőt legújabban divatba hozták a házi vásznak hímzését is. Hozzáértők szerint a házi vásznak kihímzésével a községbeli leányok és fiatal asszonyok igen értékes munkát végeznek, s ez idő szerint abban fáradozunk, hogy ezek a hímzések értékesíthetők is legyenek. 3—4 család foglalkozik kosárfonással is. A folyó év elején levelezünk a faluszövetséggel is az irányban, hogy valami háziipart bevezessünk a községben. A faluszövetség szerint azonban ez csak úgy volna könnyen és gazdaságosan keresztül vihető, ha községünk villamosítva lenne, s ha így módjában volna a rászoruló lakosságnak villany erővel hajtott kisebb munkagépekkel dolgozni. Ennek előfeltétele azonban a villany bevezetése volna, amit községünk egymagában megoldani nem képes. Helyes volna, ha a villamosítás kérdését a vármegye venné kezébe, mert csak így volna keresztülvihető az, hogy egyrészt a megyébe tartozó községek villanyvilágítással volnának elláthatók, másrészt a rászoruló szegények a háziipari munkák végzésére kisebb villanyggépeket kaphatnának és így a háziipari foglalkozás kifizethetőbb lenne. 12. Kereseti viszonyok jobbítása. Figyelembe véve a helyi adottságokat, a lakosság gazdasági fejlődését és kereseti lehetőségeink megjavítását egyelőre kisebb földhaszonbérletek juttatásával, a községünkben már dívó törzskönyvezett tájfajta lótenyésztés mintájára törzskönyvezett szarvasmarhák és sertések tenyésztésével, erőteljesebb gyümölcsfaültetéssel, különösen a szegény sokgyermekes családoknál a kecske, ludak, esetleg házinyúl tenyésztés bevezetésével lehetne megoldani. E célból a téli iskolán kívüli népművelési előadások során az előadók tartottak is különféle előadásokat, de meg kell vallanunk, hogy csak igen kicsi eredménnyel .Pl. felhozhatjuk, hogy a községnek van egy faiskolája, hol az itteni talajviszonyoknak megfelelő, legalkalmasabb gyümölcsfákat, illetve csemetéket nevelünk, s dacára annak, hogy a gyümölcsfa csemeték árát db-ként 50 fillérben állapítottuk meg