A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)

DOKUMENTUMOK - III. Társadalmi kapcsolatok

reskedelmi Otthonba, ahol azonban az idő előrehaladottsága miatt rövid félóráig tartózkodhattunk. Itt diskurzus formájában beszélgettünk néhány kérdésről, amelynek során felemlítették a kereskedők azon kívánságukat, hogy égetően szükséges volna Berettyóújfalun a MÁV részéről egy hídmérleg felállítása. Kérték, hogy a kamara támogassa őket ilyen irányú törekvésükben. Megadtam nekik azt a felvilágosítást, hogy a MÁV igazgatóságához címzett ez irányú kérelmüket küldjék be közvetlenül a kamarához s mi majd gondoskodunk annak rendeltetési helyére való juttatásáról. A Kereskedelmi Otthon különben semmi érdekképviseleti tevékenységet nem fejt ki, teljesen szórakozási tömörülés. Kézműves kamarai szempontból úgy a püspökladányi, mint a berettyóújfalui ipartestület a kézműves kamarának ellene van s erre vonatkozólag mindkét ipartestület annak idején véleményét nyilvánította. Teljes tisztelettel dr. Diczig s. k. s. titkár. Másolat. — HBmL. IX. 201 b. 305. 923/1925. 123 Berettyóújfalu, 1925. SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK A SZERELMI ÉLETTŐL A KERESZTELŐIG A BERETTYÖÜJFALUI NÉPHAGYOMÁNYBAN

1 A természetes, emberi élet sora és jellemzője Berettyóújfaluban is az, hogy a házasságkötés után rövidesen jelentkezik az új család első gyermeke. Berettyóújfaluban a lányok általában 17—18 éves korban mentek férjhez, így 18—19 évesen már legtöbbször anyává váltak. A 16 éves korban vagy még korábban férjhez menő lányokat csak orvosi engedéllyel adta össze a pap. Az orvosi vizsgálat azt állapította meg, hogy a lány eléggé fejlett-e ahhoz, hogy férjhez menjen, s gyereket szüljön. A fiatal lányok orvosi engedéllyel való férjhez menetelére általában akkor került sor, ha ,,az esküvő halaszthatatlan volt, mert már útban volt a gyerek" vagy „ha jó parti ígérkezett és nem akarták elszalasztani". Terhesség Ha az esküvő után három hónappal nem jelentkezett a terhesség, elterjedt a fiatalokról, hogy vagy védekeznek a teherbe esés ellen vagy valamelyik „fél beteg". Ha ténylegesen valamelyikőjük betegségéből adódóan nem születhetett gyerek, orvoshoz fordultak segítségért. Ilyen esetben akár a nő, akár a férfi volt a beteg, szégyellték és Isten verésének tartották. Bár a falu közvéleménye nem ítélte el őket, esetleg tréfásan megjegyezték: „A férfi nem jól vetette meg a körmit az ágy végibe". A gyermektelen családok önmaguk vigasztalására és gyermektelenségük feledtetésére a „menhelyről" fogadtak örökbe gyermeket, amit, mint sajátjukat neveltek fel. Legtöbb családban azonban az esküvő után hamarosan mutatkozott a terhesség. A terhességgel és a gyermekszületéssel kapcsolatban a tudatlanság, felvilá-