A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)

DOKUMENTUMOK - III. Társadalmi kapcsolatok

teni a rázkódtatástól, mert szolid alapon indul s működik, nem lesz annyi fizetni való évente, mint az 1500 tagból álló egyleteknél, mert csak 1000 tagja lesz s mégis 100 frtot fizet. Támogassuk tehát a derék iparosokat s minden 18—75 éves egyén, ki csak érdeklődéssel néz haladásunk elé, iratkozzék be az ipartestület temetkezési egyletébe. Porcsalmy Gyula Nyomtatott. — Hajdúböszörmény és Vidéke, 1899. december 10. 3. old. 109 Hajdúhadház, 1900. EGYHÁZON KÍVÜLI NÉPI VALLÁSOSSÁG HAJDŰHADHÁZON

1 Az adatközlők elbeszélése szerint a századforduló idején már régebben szokásban levő gyakorlat volt, hogy 20—25 templomos férfi és nő — gyermekeikkel együtt — a délutáni templomozás után a templomból egyenesen Dézsi házához mentek és ott házi istentiszteletet tartottak lelkész nélkül. Az Igét mindig Dézsi Sándor magyarázta. A magyarázat után az énekeskönyvben levő énekeket énekelték. Néhány asszony és férfi imádkozott is. A ma élők közül még sokan emlékeznek Dézsi Sándorra és mint „szent embert" emlegetik. Egyébként Szent Embereknek és Szent Asszonyoknak nevezték mindazokat, akik a Dézsi-féle gyülekezetbe jártak. Ezek a férfiak és asszonyok nemcsak vasárnaponként, hanem minden hétköznap reggel is ott voltak a templomban. A Dézsi-féle gyülekezet belső életéről pontos képet rajzolni — írásos feljegyzések hiányában — nincs módunk. Az 1890-es évektől az 1930-as évekig való fennállásáról nagyon sok élő adatközlő számolt be. Emlékezetük szerint a biblián kívül semmi más könyvet nem olvastak. Az egyik adatközlő birtokában volt a második világháborúig édesanyjának az a nagy bibliája, melyben a prófétai könyvek és a jelenések könyve mellé bekötött lapokon kézzel írott jegyzések voltak, melyek a biblia jövendöléseinek beteljesedésére vonatkoztak. Az összejövetel ideje a délutáni templomi tanítás után volt. Téli időben minden héten az egyik hétköznap késő délutánján is összejöttek. A gyülekezet vezetőjének jelentős szőlőterülete volt. A szőlőben dolgozók részvételével reggeli és esti áhítatot tartott, a déli ebéd is közös imádsággal kezdődött és fejeződött be. Az összejöveteleken beszélt azokról az álmokról és látomásokról is. melyekre nézve néhány feljegyzést megtaláltam a Bibliában. Nem tudjuk bizonyosan, hogy volt-e continuitás az 1827-ben feltűnt ecclésióla és a múlt század végétől újra működő puritán jellegű közösségek között. Mindenesetre feltételezhető, hogy a Hunyadi könyvében olvasott látomások és jövendülések hangzottak át hagyományozás útján a később újra felszínre jutott ecclésiólában is. Ez annál is inkább valószínűnek látszik, mert az írásban fennmaradt látomások mellett az adatközlők is tudnak álmokat és látomásokat elmondani, melyeket szüleiktől hallottak, akik annak idején tagjai voltak a Dézsi-féle ecclésiólának. Az egyház vezetői közömbösek maradtak a kis gyülekezet iránt. Nem ellenezlek nyíltan összejöveteleiket, de nem is vették igénybe szolgálataikat. A Szent Emberek közül egy sem volt tagja a presbitériumnak. Ez a mellőzés nem raa-