A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)

DOKUMENTUMOK - II. Település — lakás — környezet

gélyezés legmegfelelőbb módjának bizonyult a „Népkonyhákon" kiosztott ételnemű. Zsáka községben a megalakított társadalmi egyesület keretében a védőnő bevonásával az elmúlt tél folyamán kb. 60—80 reászoruló vagyontalan egyén kapott naponta egyszer kiadós, tápláló, bőséges meleg ételt a népkonyhán. Egyénenként átlagban 11—12 fillérbe került egy-egy ebéd kiadási költsége. A népkonyhák felállításával nemcsak a nyomor enyhítése volt a célunk, nemcsak az arra rászorultak sociális helyzetének javítása, hanem nem utolsó sorban annak a sajnálatos és a szegénysorsú nép között már az elmúlt tél folyamán is mutatkozó elégületlenségnek a társadalmi rend és osztályok ellen irányuló agressív fellépésnek levezetése is. És ezen törekvés, megelégedéssel állapítom meg, Bihar vármegyében a fenti módon teljes sikerrel járt. Tekintettel azonban a mindinkább súlyosbodó gazdasági helyzetre, a szegénysorsú néposztály elégedetlenségének fokozódására számítanom kell. Ellenben az igazságos, a tényleg rászorultaknak különösen élelemmel való ellátása joggal van hivatva a háborgó kedélyek lecsillapítására. Ezen célból a berettyóújfalui egészségügyi mintajárásban tervbe vettem öt községben a zsákai mintára egy-egy népkonyha felállítását. Az előmunkálatok ezen irányban már jelentékenyen előrehaladtak. Az általános egészségügyi védőnők kötelessége a fent említetteken kívül elősegíteni a községekben már-már pangó, különböző irányú házi ipar fellendítése, a nép asszonyait rászoktatni a varrásra, tápláló, változatos és gazdaságosan elkészíthető ételek főzésére, valamint a családlátogatások kapcsán az egyéni és családi hygieniára, a betegápolás ismereteire megtanítani. Bátor vagyok megemlíteni a mintajárásban folyó sociális munkát is. A védőnők a családlátogatásaik kapcsán szoros és bizalmas viszonyba kerülnek a családokkal, megismerik azoknak sociális és egészségügyi helyzetét és a családban uralkodó morális viszonyokat. Fontos feladatuk ennélfogva oda hatni, hogy a család keretén belül az alkoholizmus, a vadházasságban való élés megszüntessék, a törvénytelen gyermekek helyzete rendeztessék. A nemi betegségek, iszákosság, nyomor, munkanélküliség súlyos okai és következményei elimitáltassanak. És a nép, amely a védőnőben teljesen érdektelen tanácsadót lát, bizalommal fordul hozzá mindennemű bajában, tanácsait, tanításait megfogadja s hálásan gondol a sajátmaga és családja igaz barátjára. Mindezen sociális és közegészségügyi munka lebonyolítása azonban a beretytyóújfalui egészségügyi mintajárásban csak egy, a járási tiszti orvos és a védőnők rendelkezésére bocsájtott gépjármű segítségével volt lehetséges, amennyiben a járás községei köves úton közelíthetők meg a vasútvonal teljes hiánya miatt. Ennek a gépjárműnek megszüntetése folytán a hatásosan megindult munka folytatása lehetetlenné vált. Egy-egy védőnő körzete 2—3 községre terjed ki, a járási tiszti orvos ellenőrző, tanácsadó és intézkedési köre pedig 13 községre. Az egyes községek megközelítésének lehetetlensége tehát megszüntet ennélfogva minden egészségügyi, kulturális és sociális tevékenységet. De nem kevésbé válik hátrányára a munkának az egészségügyi mintajárás részére előirányzott költségvetésnek reductiója is. Különösen érzékenyen érinti az az iskolafogorvosi intézmény lecsökkentett működését, hiszen az iskolafogószat is a praeventiót van hivatva szolgálni. A berettyóújfalui minta járásban oly rövid idő alatt is annyira eredményesnek mutatkozott munka alapján, mely az általános egészségügy, kultúra, a szegénység helyzetének javulását oly örvendetes módon fellendítette, érlelte meg bennem azon szándékomat, hogy Bihar vármegyében még egy járásnak mintajárássá való átszervezését szorgalmazom, mert meggyőződésem az, hogy a lakos-