Útmutató a Hajdúböszörményi Fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 19. (Debrecen, 1982)

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTAR HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI FIÓKLEVÉLTÁRÁBAN TALÁLHATÓ FONDCSOPORTOK (FONDOK) ISMERTETÉSE

Az operatív bizottságok feladata a begyűjtési, cséplési munkák szervezése, a vetéstervek egyeztetése, a vetőmag-ellátás segítése, a munkaversenyek szervezése, szociális és egészségügyi jellegű tevékenység végzése volt. Általában a helyi népfront vezetőiből és a mezőgazdasági termelés irányítóiból állt össze a bizottság. A községi bizottságok a járási operatív bizottságokhoz tartoztak, ott határozták meg s javasolták az aktuális problémák megoldását. A Magyar Parasztszövetség 1946 januárjában alakult 26 taggal és 76 üzletrész vállalásával. Tíztagú vezetőséget választottak és választmányt hoztak létre. Politikai beállítottsága a Kisgazdapárt jobboldalához közelítette a szervezeteta proletárdiktatúráért folyó harcok időszakában. Az iratok a szervezet működéséről és a község gazdasági, kulturális életéről nyújtanak információt A Magyar Cionista Szövetség hajdúböszörményi szervezetének iratai között a zsidóságra vonatkozó kiadványokat, prospektusokat, plakátokat is találunk a szervezet tevékenységére utaló dokumentumok mellett A szervezet felülvizsgálatát majd későbbi beszüntetését, a város polgármestere 1948-ban rendelte el. Tagkönyvek, levelezési anyag és jegyzőkönyv került a levéltár őrizetébe, zömében 1948-49-bői. XXIX. FONDCSOPORT Gazdasági szervek A szocialista kori iratanyag tartozik ehhez a csoporthoz, tehát nem le zárt, hanem az iratvétel függvényében bővülő fondok ezek is. Néhány iratképző már a szocialista kor előtti időszakban működött, de q jogutód szerv anyagát a levéltári rendezés a történelmi korszakhatár miatt szétválasztotta, így a Xl-es és XXIX-es fondcsoport dokumentumait egyaránt meg kell néznie a kutatónak. Mivel sok szerv iratait őrzi intézményünk, nincs arra lehetőség hogy minden egyes fondképző történetére utaljunk. Ezért főleg a szervtípusok jellemző iratfajtáiból adunk információt a következőkben. Még annyit meg kell jegyeznünk, hogy a begyűjtött iratok kevés kivitellel csak 1960-65-ig kerültek a levéltárba, de van olyan szerv is, amelyiknek még nem vettük át az iratait. Azok elsősorban tárolási gondokra, raktárhiányra vezethető vissza. Ipari jellegű üzemek közül a Hajdúnánási Gőzmalom, a Hajdúböszörményi Textilfeldolgozó Vállalat és a Polgári Kosárfonó Háziipari Szövetkezet iratai kerültek egyelőre levéltárunkba. A kutató az államosítás utáni időszakra vonatkozó iratokat (statisztikák, mérlegek, tervek, jegyzőkönyvek, levelezések) talál. A Hajdúböszörményi Fuvarosok Munkaszövetkezetének hiányos iratai jóformán csak azt jelzik, hogy ilyen is volt a városban 1950-ben. A hitel- és biztosításügyi szervek közül négy hitelszövetkezet iratait őrzi intézményünk. A hitelszövetkezetek a helyi tőkegyűjtésből eredő és a központi alapból kapott pénzt kezelték. Kölcsönnyilvántartások, hitelakciók iratai, könyvelés, pénzügyi tervek, mérlegek, pénztárkönyvek, törzslapok stb. tartoznak a fondhoz. A föld művesszövetkezetek kezdetben a nagybirtokok felosztása nyomán fennmaradó gépek, épületek és egyéb eszközök hasznosításával foglalkoztak.