Hajdú-Bihari kéziratos térképek - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 18. (Debrecen, 1982)

TANULMÁNYOK - Mesterházy Károly: Hajdú-Bihar megye területének kora Árpád-kori településtörténeti vázlata.

mány révén 1075-ben a garamszentbenedeki apátsághoz, akinek a falu népe meghatározott szolgálattal tartozott. Amikor a XIII. század elején tisztultabb képünk kezd lenni a vidék településviszonyairól, akkor sok helyen királyi népek, többnyire királyi várnépek éltek. Más falvak az udvari szervezethez tartoztak. Kevés falu az egyház tulajdonába került. Jelentős volt a nemzetségi birtok is, de a falvak többségéről nem tudjuk, hogy ki volt a gazdájuk. E korszak birtokviszonyaira csak a XIII—XIV. századi adatokból tudunk visszakövetkeztetni.

18 IRODALOM Bakay Kornél—Kálicz Nándor—Sági Károly: Veszprém megye régészeti topográfiája. A keszthelyi és tapolcai járás. Magyarország Régészeti Topográfiája (a továbbiakban=MRT) 1. Bp. 1966. Éri István—Kelemen Márta-—Németh Péter—Torma István: Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás. MRT 2. Bp. 1969. Bakay Kornél—Kalicz Nándor—Sági Károly: Veszprém megye régészeti topográfiája. A devecseri és sümegi járás. MRT 3. Bp. 1970. Dax Margit—Éri István—Mithay Sándor—Palágyi Sylvia— Torma István: Veszprém megye régészeti topográfiája. A pápai és zirci járás. MRT 4. Bp. 1972. Horváth István—H. Kelemen Márta—Torma István: Komárom megye régészeti topográfiája. Esztergom és a dorogi járás. MRT 5. Bp. 1979. Ecsedy István—Kovács László—Maráz Borbála—Torma István: Békés megye régészeti topográfiája. A szeghalmi járás. MRT 6. Bp. 1982. Dienes István: A honfoglaló magyarok. Orosháza története I. k. 136—174. Kovalovszki Júlia: Orosháza környéke a magyar középkorban. Orosháza története I. k. 175—203. Valter Ilona: Régészeti adatok a Bodrog-köz honfoglalás kori településtörténetéhez. Hermán Ottó Múzeum Évkönyve 1962—63. 131—141. Valter Ilona: A Bodrog-köz honfoglalás kori és középkori településtörténete. Agrártörténeti Szemle. 16. (1974) 1—55. Kovalovszki Júlia: Régészeti adatok Szentes környékének településtörténetéhez. Régészeti Füzetek. Ser. I. 5. Bp. 1955. Németh Péter: Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori (XI—XIII. századi) földvárai és monostorai. 1. közi. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1966—67/2 127—134., 2. közi. Jósa András Múz. Évk. 10(1967) 91—101. Müller Róbert: A fonyódi járás középkori településhálózata. Somogy megye Múltjából 6 (1975) 35—60. Csorba Csaba: A Sárvíz mente településtörténete a X—XVII. században. Tanulmányok Tolna megye történetéből. III. Szekszárd 1972. 49—91. Juhász Irén: Régészeti adatok a középkori Bihar megye nyugati részének régészeti településtörténetéhez. Békés Megyei Múzeumok Közi. 1. (1971) 155—165. Juhász Irén: Vésztő története a honfoglalásig. Vésztő története. (Szerk.: Szabó Ferenc) Vésztő 1973. 79—90. Juhász Irén—Kristó Gyula: Vésztő a középkorban. Vésztő története 91—117. Mesterházy Károly: Sarkad a tatárjárásig. Tanulmányok Sarkad múltjából. (Szerk.: Komoróczy György) Sarkad 1972. 17—29. Kürti Béla: Mezőberény területének története a honfoglalásig. Mezőberény története. I. (Szerk,: Szabó Ferenc) Mezőberény 1973. 17—70. Trogmayer Ottó: Tápé területének régészeti emlékei. Tápé története és néprajza. (Szerk.: Juhász Antal) Szeged 1971. 31—47. Kőhegyi Mihály: A honfoglalástól a középkorig. Nagybaracska földrajza és története. 1848-ig. írták: Hajdók Imre—Kőhegyi Mihály Baja 1976. 37—42. Németh Péter: Békéscsaba földjének múltja az őskortól a magyar középkorig. Tanulmányok Békéscsaba történetéből. (Szerk.: Kristó Gyula) Békéscsaba 1970. 7—18. Németh Péter: Nyírbogdány földjének története az őskortól a magyar középkorig. Nyírbogdány. Tanulmányok a község történetéből. írták: Csermely Tibor—Mező András—Németh Péter Db. 1969. 9—18. Németh Péter: Nyíregyháza földjének régészeti leletei az őskortól a magyar középkorig. A régi Nyíregyháza, írta: Németh Péter—Mező András Nyíregyháza 1973. 5—27.