Hajdú-Bihari kéziratos térképek - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 18. (Debrecen, 1982)

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS Levéltárunk 1972-ben jelentette meg a „Hajdú-Bihari kéziratos térképek" c. kötetet. Szándékunk az volt, hogy a levéltári anyag feltárása, feldolgozása során az iratok mellett meghúzódó fontos forrásnak számító kéziratos térképekre felhívjuk a kutatók figyelmét. A levéltári anyag kutathatóbbá tétele érdekében az 1972 óta folyamatosan feltárt kéziratos térképeket e kötetünkben adjuk közre. Reméljük, a történészek, néprajzosok, nyelvészek, régészek és az érdeklődők haszonnal forgathatják levéltárunk újabb kiadványát. A kötet szerkezete igazodik az indító kötethez. Az első fejezetben a térképek leírására került sor. Debrecen város, a hajdúvárosok, Bihar vármegye, Szabolcs vármegye, Hajdú vármegye térképeinek legfontosabb jellemzőit adjuk meg: az elhelyezésére utaló jelzetet, a térkép eredeti címét — ha ilyen nincs, a térkép tartalma alapján állapítottuk meg a címet. A címleírást a térkép szerzőjének neve, a térképkészítés ideje követi. Ha a térképkészítés időpontja a térképen nem szerepel, az időadatok megállapításánál a térképhez tartozó iratok tartalmi jegyei, vagy a térképkészítés stíluselemei, esetleg a szerző hozzávetőleges életrajzi adatai szolgáltak támpontul. Ilyen esetekben az időpont zárójelben szerepel. Közöljük továbbá a térképek méretarányát — amennyiben ez a térképről leolvasható —£ valamint a térképek nagyságát és őrzési helyét (jelzetét). A második fejezetben a térképek hasznosításával foglalkozó tanulmányok következnek. A dolgozatok az első kötetben már megjelentek, igaz, most átdolgozva, rövidítve kerülnek az olvasó kezébe. A másodközlést elsősorban az indokolja, hogy az 1972-ben megjelent kötet ma már nem szerezhető meg, így a szaktanulmányok útmutatásai nem juthatnak el a ma olvasóihoz. Fontosnak tartjuk azt is, hogy néhány szerző- az újonnan feltárt térképek anyagát is felhasználta az átdolgozáshoz. A záró fejezet a térképek felhasználása szempontjából igen fontos helynevek adattárát tartalmazza. Az adattár tagolásában az előző kötethez viszonyítva pontosabb meghatározásokkal éltünk. Debrecen belvárosa elnevezés leszűkíti a várost a tényleges szűkebb városiasabb magra. A térképek a város nagy területére vonatkoznak, így pontosabb a Debrecen belterülete elnevezés. A második fejezet a város nyugati fekvésű birtokaira utal. Ez az elnevezés sem pontos, mert keleti részek is helyet kaptak itt, ezért egyértelműbbnek tekintjük a ház utáni földek, tanyaföldek, béresföldek és hortobágyi puszták elnevezést. A harmadik és negyedik fejezet tartalmilag megegyezik az előző kötetével. Ezúton is közöljük a térképek szerzőinek nevét.