Hajdú-Bihari kéziratos térképek - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 18. (Debrecen, 1982)

TANULMÁNYOK - Mesterházy Károly: A kéziratos térképek régészeti hasznosítása.

meglétére utalnak a Szerep határában levő Besenyő (BmT 8) és Nyék az elpusztult Bocs határában (Bocsi puszta Berettyószentmárton határában Zsáka mellett, BmT 97). Szerencsésebb helyzet is előfordul, amikor ki van írva az elpusztult falu helye, pl. Szerep határában a Pusztafalu helynév őrzi a régi Szerep helyét (BmT 8). Fegyvernek falu Váradolaszi mellett (BmT 216), Siter ugyanazon a térképen, Nyék falu Veresgyűrűs térképén (BmT 213). Számos esetben a falvak kiemelkedő épületeit, templomok, monostorok helyét is jelölik a térképek. A jelölés vonatkozhat magára az épületromra (pl. Herpály-Klastrom, BmT 48), a templom helyére (pl. Pallag pusztai templom helye: DvT 760, Szepesi templom helye: DvT 589), és utalhat a templom helyére (pl. Köves halom: őskori halom, melyre a középkorban egy kis falusi templomot építettek. Kérdéses azonban, hogy melyik faluhoz tartozott, DvT 79; Szentpéterszeg—Gáp határrészben Kődomb helynév fordul elő. Régészeti terepjárás során bebizonyosodott, hogy XII. századi temploma és templom körüli temetője van itt egy kis középkori falunak, BmT 68; Kődomb Szerep határában, BmT 8). Néha csak utalást találunk arra, hogy a környéken templomnak vagy monostornak kellett lennie valahol (pl Egyházsziget—Herpály területén. A szigeten két egyházi épület romja is jelezve van, igazolva azt, hogy más esetekben is joggal kereshetünk az ilyen jellegű elnevezés mögött épületromot: BmT 48, Klastromzug a szomajomi pusztán: BmT 98. Ettől jelentős távolságra van az elpusztult falu helye, más térképen Klastromsziget helynév van: BmT 65). A Kutas folyóról felvett 1833-ban készített térképe Szentjános és Mindszent között feltünteti a Klastrom és Klastromere helyneveket. A régi kéziratos térképek nagy segítséget nyújthatnak az Árpád-kori és középkori úthálózat megrajzolásában is. Erre főként a Hortobágy területén van szükség, ahol a középkori településhálózat elpusztult és vele együtt az utak is. A XVIII—-XIX. századi utak egy része a középkori nyomvonalon haladhatott és így feltétlenül figyelembe kell venni azokat (DvT 232: Debrecen — balmazújvárosi út, DvT 391: Debrecen — Zám-i út, DvT 79: Nádudvar — tiszacsegei út). A kéziratos térképek között valóságos régészeti csemegék is akadhatnak. Ilyen pl. Bihar megye őstörténet térképének vázlata Rómer Flóristól (BmT 181). Sajnos, a térképhez készült részletes leírás és magyarázó rész nem található meg Rómer hagyatékában, emiatt az általa feltüntetett régészeti lelőhelyek nem mind azonosíthatók, mások pedig nehezen értelmezhetők. Rómer térképe olyan objektumokra hívja fel a figyelmünket, melyeknek ma már csak ez a térkép az egyetlen bizonysága. Például pogány várakat, azaz földvárakat ismer Berettyóújfalu, Biharnagybajom, Sáp, Esztár, Hencida, Váncsod, Told, Biharkeresztes, Berekböszörmény, Kőrösszegapáti, Gáborján, Pocsaj stb. bihari községek területéről. E földvárak egy részének ma semmi nyoma sincs. Jelöli az őskori telepeket, halmokat, csontvázas és hamvasztásos temetőket, bronz leleteket, román és gótikus épületmaradványokat stb. Külön jelzi az Ördögárok biztosan meglevő és feltételezett nyomvonalát. A feltételezett nyomvonal Sárándtól délre megszakítás nélkül követhető a megyei déli határáig. A térkép adatai értékes kutatástörténeti adalékául szolgálnak Rómer Bihar megyei régészeti munkásságához, de egyben Bihar megye múlt századi régészeti leletkataszteréhez is. Külön meg kell emlékeznünk a jelenlegi Debrecen területére vonatkozó térképekről. Ezek nagy száma és részletes volta segítségünkre van a XIX. szá-