„...Munkát, szellemet, észt...” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 17. (Debrecen, 1981)

TAAR FERENC: Egy népművelő visszanéz — Gondolatok és emlékek a Hajdú-Bihar megyei iskolán kívüli népművelésről (1945—1956)

EGY NÉPMŰVELŐ VISSZANÉZ Gondolatok és emlékek a Hajdú-Bihar megyei iskolán kivüli népművelésről 1945—1956 Tudomásom szerint a magyar — iskolán kívüli — népművelés (mai megnevezéssel: közművelődés) felszabadulás óta megtett útját kellő mélységgel és átfogó, összegező igénnyel mind a mai napig nem írták meg. Ez a kis bevezető tanulmány természetesen nem vállalkozhat arra, hogy akár csak kísérletet is tegyen e hiány pótlására. Mindössze annyit tűzhet célul maga elé, hogy Hajdú és Bihar (később Hajdú-Bihar) megye, illetve Debrecen város közművelődési története egyik szakaszának (1945—1956) legfontosabb mozzanataira, fejlődésének állomásaira, a párt kultúrpolitikájának, a szocialista kultúra kialakításának kristályosodási folyamatára, az alapvetés hősi erőfeszítéseire, az akkori időszak ellentmondásaira, úttévesztéseire és újrakezdéseire, összességében mégis a maradandó értékek megszületésének körülményeire rámutasson, mintegy útmutató gyanánt az itt olvasható dokumentumgyűj teményhez. Több mint tíz esztendő korai közművelődési történetét próbálom — több évtized távolából — szemügyre venni. E vállalkozás fölöttébb izgalmas művelet számomra. Azoknak az időknek nemcsak közvetlen ismerője, mozgalmi részvevője voltam, hanem ott bábáskodtam magam is, másokkal együtt helyi tanácsaink bölcsőjénél, a szocialista kultúra alapjainak lerakásánál, mint a Hajdú-Bihar megyei Tanács Népművelési Osztályának egykori vezetője. Közvetlen közelről ismerem tehát azoknak az éveknek társadalmi-politikai viszonyait éppúgy, mint kulturális eseményeit. Ma már szinte történelmi múltnak számító idők mélyeibe kell lebocsátkoznom, bármennyire is közeli időszakról van szó. A megértés reményében ezt csakis úgy tehetem, ha építek az olvasó történelmi ismereteire. Nem lehet ugyanis feladatom a jelzett korszak társadalmi, gazdasági, politikai bemutatása, ez egyrészt meghaladná a rendelkezésemre álló terjedelmi lehetőségeket, másrészt bízzuk ezt a nálam illetékesebb történészekre. Valamit azért persze el kell mondanom e korszakról, hiszen a közművelődés helyzete, szerepe, tartalma mindig függvénye a kor társadalmi és politikai viszonyainak. És szeretném elérni, hogy az utánunk jövők — akik számára valóban régmúlt ez a korszak — megértsék és a társadalmi megbecsülés rangjára emeljék önnön tudatukban is azoknak az éveknek nagy lélegzetű, tág ölelésű erőfeszítéseit, lel-