„...Munkát, szellemet, észt...” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 17. (Debrecen, 1981)

DOKUMENTUMOK

A Nemzeti Bizottsági tagok egyhangúlag hozzájárulnak ahoz, hogy a Hajdúnánási Iparos Dalkör továbbra is működjön. Megokolás. így kellett határoznia Nemzeti Bizottságnak mivel mind a két dalárda ami a múltban működött nagy hírnévre és dicsőséges múltra tekint vissza, s semmi sem indokolja a két egyesület alapszabály és célkitűzései alapján, hogy a demokratikus átalakulás folytán fel kellene oszlatni. Célja ugyanis a dalművészet ápolásával a magyar kultúra előmozdítása valamint az erkölcs és közművelődés nevelése. Hajdúnánás 1946 január hó 30. Kócs Balázs Nemzeti Bizottság elnöke Fogalmazvány. — HBmL. Hb. — XVII. 4/2. — 406/1946. 19 Debrecen, 1946. február 11. SZELLEMI ÚJJÁÉPÍTÉSÉRT Egyre nagyobb érdeklődés torlódik fel azóta, hogy az első hírek megjelentek a Hortobágy Könyvkiadó megalakulásáról, milyen okok, célok hozták létre vidéken napjaink meglehetősen sivár körülményei között ezt a vállalkozást. Ezekre a szempontokra szeretnénk rávilágítani, mint a Hortobágy Könyvkiadó egyik tulajdonosa és cégvezetője. Még múlt év decemberében felvázolta Kiss István hírlapíró a Hortobágy Könyvkiadó lektora és kezdeményezője tárgyalásaink során azt a tervet, hogy néhány esztendő alatt egy komoly célkitűzésű könyvkiadó vállalattal milyen jelentős kultúránk szempontjából fontos munkát lehetne végezni. Képet adott arról, hogyan lehetne a kultúrára szomjas falu, a magyar gyárak, műhelyek dolgozóinak kezébe ismeretterjesztő műveket, a magyar- és világirodalom legszebb alkotásait odatenni. Hogyan kellene ablakot nyitni az amerikai, angol, szovjet, francia és a dunavidéki szomszédos nemzetek irodalma és kultúrája felé, hogy kiszellőztessük a magyar szellemi életből a sok évtizedes germán hatás káros hagyatékát. A most felnövő ifjúságot miként láthatnánk el igazi irodalommal. Középosztályunk számára hogy nyújthatunk ahelyett az áporodott, langyos szellemi moslék helyett, amivel évtizedeken át tartották, komoly művészetet. Lefolytatott tárgyalások eredményeit hozta arra nézve, hogy a külföldre szakadt magyarságot mi módon tehetjük a magyar írás állandó fogyasztójává. Irodalmi és tudományos munkák, szellemi kalauzok, breviáriumok, a különböző népek irodalmi és