„...Munkát, szellemet, észt...” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 17. (Debrecen, 1981)

DOKUMENTUMOK

népitánc) gyűjtése és feldolgozása érdekében közös munkára egy központi együttessé kell összefogni. Az előbb említett két csoport egyesítése után az új együtteshez harmadik részlegként a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének Zenekara csatlakozott. Az összefogás első lépése Kodály Székely fonójának bemutatása volt 1950. májusában, mellyel megnyílt az akkor elkészült Nagyerdei Szabadtéri Színpad. Az Együttes első nyilvános, önálló bemutatkozására 1950. december 21-én került sor. Ettől kezdve a három részleg mind tudatosabban, közös munkával törekedett arra, hogy műsorát bővítse, és kialakítsa sajátos, a tiszántúÜ táj arculatának megfelelő művészi profilját. Az első országos jelentőségű sikert az országos kultúrverseny 1951. évi budapesti bemutatója hozta meg. Abban az időben az Együttes a Megyei Tanácshoz tartozott, majd a Járási Tanácshoz, került, míg 1954. novemberében végre átkerült a Városi Tanácshoz. Az Együttes — célkitűzéseinek megfelelően — munkájával nemcsak a város csoportjainak, hanem a megye és szinte az egész Tiszántúl öntevékeny művészeti mozgalmának irányítója. A tánccsoport által bemutatott táncok közül például a Mikepércsi csárdást és az Adonyi felugrást Debrecen üzemeinek és iskoláinak csoportjai közül többen átvették, jelenleg legalább tíz-tizenöt csoport műsorán szerepel. Az Együttes tagjainak irányításával folyik a vidéki és helyi táncoktatók továbbképzése, de az; Együttes tagjai látják el a különböző kisebb csoportok patronálását is. A tánccsoporthoz hasonlóan az énekkar a megyei értekezleteken a helyi és vidéki karvezetők számára az elmúlt években rendszeresen mutatott be új kórusműveket. Ezek közül például: Vass Lajos: Kertem alját Tisza vize locsolja és Vincze Imre: Bujdosik az. árva madár című népdal feldolgozása vált népszerűvé a megye nyolc-tíz énekkaránál. Az énekkar rádióműsorán gyakran szereplő hortobágyi népdal feldolgozások népdalai országszerte ismertté és népszerűvé váltak. Á kórus műsorpolitikájában ezek mellett az eredmények mellett viszont hiba az, hogy nem foglalkozott eléggé az új szovjet és magyar tömegdalok megismertetésével és terjesztésével. Az Együttes szerepléseinek száma az elmúlt öt év alatt 500 volt. HajdúBihar megye majdnem minden községében szerepeltek, a begyűjtési kulturális agitációból is kivette részét. Az országos bemutatókon mindig komoly eredményt ért el, részben ennek következménye az, hogy az Együttes kórusa 1953-ban a Bukarestben megtartott VIT-en képviselte ifjúsági együtteseinket, s ott a nemzetközi kórusversenyen harmadik díjat nyert. Az Együttes műsorszámai általában hetenként szerepelnek a rádió műsorán, az 1953-ban készült Vidám verseny című film, melyben Együttesünk szerepel, szintén népszerűsítése volt az az Együttes által bemutatott hajdúsági ének és tánckultúrának. Együttesünk munkáját hivatalos szakmai körökben — más öntevékeny együttesek munkájával és eredményeivel összevetve — közvetlenül a hivatásos együttesek után említik. Viszont az így elért sikerek bizonyosfokú önelégültséget okoztak az Együttesben, különö-