„...Munkát, szellemet, észt...” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 17. (Debrecen, 1981)

DOKUMENTUMOK

Debrecen, 1949. június SÉTA A KÖNYVEK VILÁGÁBAN

4 Igen, ez a Könyvnap különbözik minden eddigitől. Különbözik a könyvek áraiban, tartalmában és közönségében egyaránt. Az árakat a kisemberek zsebéhez szabták, hogy többé ne egy kiváltságos, szűk réteg privilégiuma legyen a könyvvásárlás. József Attila válogatott verseit 2 forintért, Gergely Sándor „Hív az erdő" novelláskötetét 4, Mikszáth Kálmán „A kis prímás"-át 3, Csokonai versei 6,40, Kállai Gyula: A magyar függetlenségi mozgalom könyvének új kiadását 8,50, Lukács György tanulmányát 5, Móricz Zsigmond Rózsa Sándorát 13,60, Rudas „Materialista világnézet"-ét 10, Rákosi Mátyás nagy művét 15 forintért lehet megvenni. A letűnt rendszerben egy könyv egész heti fizetésébe került a munkásnak, de akkor nem is volt cél, hogy a nép széles rétegei tanuljanak, művelődjenek. A példányszám emelkedése lehetővé tette az olcsó könyvtárakat, és az olvasók táborának kiszélesedését. Az irodalom, a kultúra közel került a néphez, sajátjává vált. Beszéljünk a könyvek tartalmában bekövetkezett változásról. Még az utolsó években is ott láttuk a sátrakban Körmendi, Passuth-féle álirodalmat. Most ez teljesen kiszorult, eltüntette a feltörő új olvasóréteg fejlett ízlése, mely a valóság irodalmát akarja olvasni, ezeknek a könyveknek talmi, hazug romantikája helyett, öt fiatal költő kötetei jelentek meg. Közöttük Benjámin László kedves ismerőse a debrecenieknek személy szerint is, felszabadulás után itt volt újságíró. Egyre izmosodó tehetsége, igazi gyönyörűséget nyújt az „Örökké élni" lapjain. De társai: Kuczka Péter, Kónya Lajos, F Nagy László, Lakatos István is komoly értékes mondanivalókat hoztak az új lírai nemzedék mindjobban megkülönböztethető, egyre tisztuló hangján elmondva. Külön öröm Komjáth Aladárnak, a 19-es idők egyik vezető költőjének válogatott verseit kézbe venni. Prózában Szabó Pál „Isten malmai" és Sásdi Sándor „Éneklő élet" c. regényei a felszabadulás utáni falu társadalmát hozzák közel az olvasóhoz. Nagy Lajos „A lázadó ember" önéletrajza keserűen igaz korkép a Horthyidők minden sötétségét, keserves embernyúzó életét visszaidézi az olvasónak. Lenin válogatott művei, Rákosi Mátyás, Révai József és Farkas Mihály könyvei jelentős állomásai a magyar könyvkiadásnak, hiszen olyan utakat ismertet meg a magyar olvasóközönséggel, melytől negyedszázadon át teljesen el volt vágva.