„S a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 15. (Debrecen, 1980)

KOLOZSVÁRI LAJOS: A tanácsok Hajdú-Bihar megyében 1950—1954. között - DOKUMENTUMOK: - 50. Terv Berettyóújfalu várossá nyilvánításáról. Berettyóújfalu, 1954. augusztus 15.

Ezek közül melyeket lehet átadni iskola céljára és melyek azok, amelyeket egyelőre nem lehet átadni. A vizsgálat alapján tegyenek jelentést és javaslatot a megoldásra ... HBmL. XXIII. 1'a. 9. Hajdú-Bihar megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága jegyzőkönyve. 50 Berettyóújfalu, 1954. augusztus 15. TERV BERETTYÓÚJFALU VÁROSSÁ NYILVÁNÍTÁSÁRÓL Berettyóújfalu és Berettyószentmárton községek egyesítése és várossá történő átszervezése . . . Szocialista társadalmunkban eddig még soha nem tapasztalt mértékben történt fejlődésünk és előrehaladásunk, oly irányban, hogy saját magunk, a dolgozó nép számára legmegfelelőbb és egyetlen helyes utat követjük. Ennek igazolására példát akarunk felhozni, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy községünk hosszú évtizedeken keresztül nem fejlődött anynyit, mint az elmúlt 5—6 esztendő alatt. Az agrárállamnak ipari-agrár állammá való átalakulása községünkben is hathatósan érezhető, mert a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésével párhuzamosan fejlődik iparunk, községi viszonylatban is. De a gimnázium létesítése, az óvodáknak napközi otthonokká történő átszervezése, bölcsőde működése, a kórháznak nagymértékben való kibővítése, tüdőgondozó intézet folyamatban levő építkezése mind azt bizonyítják, hogy községünk valóban igen sokat fejlődött a most elmúlt esztendők alatt. A kereskedelmi hálózat a kisipari termelőszövetkezetek, az alig több mint egy éve működő ládagyár, a most épülő tejporgyár községünk fejlődésében komoly lépéseket jelentenek és előidézték azt, hogy Berettyóújfalu község, fekvésénél és adottságánál fogva városias jellegű feladatokat lát el, fejlődő ipara, kereskedelme, kulturális-szociális és egészségügyi intézményei vannak politikai, gazdasági, igazgatási szerveinek irányító-szervező tevékenysége kihat a környékre. Különösen a járás igazgatási határát nem véve figyelembe, amire a gazdasági, politikai irányító tevékenység kihat, hanem községünk fekvését tartva szem előtt, annak kulturális, szociális, ipari, kereskedelmi és egészségügyi tevékenysége, a járás határain túl azzal együtt mintegy 40 községre közvetlenül kihat. Ezen szempontok figyelembevételével merül fel az a gondolat, hogy ennek a fontos tevékenységnek kifejtéséhez megfelelő igazgatási szervezetet létesítsünk s így jött az a javaslat a községi tanács vb felé, hogy Berettyóújfalu község egyesüljön Berettyószentmárton községgel s ezt követően az egyesült községek kérjék, hogy jelenlegi községi tanácsi államigazgatási egység helyett, városi éspedig járási tanács alárendelt, városi államigazgatási egység szervezése nyerjen engedélyezést.. . Mindkét községre nézve lényegesen előnyösebb helyzet teremtődik az egyesülés tényével, valamint a várossá történő átszervezéssel, mint jelenleg.