„S a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 15. (Debrecen, 1980)

KOLOZSVÁRI LAJOS: A tanácsok Hajdú-Bihar megyében 1950—1954. között - DOKUMENTUMOK: - 32. Tanácstagi beszámolók Debrecenben. Debrecen, 1952. december 20.

(állapítja a BM-kiértékelés, hogy a munkaterv konkrétan és félreérthetet­lenül határozza meg, milyen eredményeket kívánnak elérni a tervidőszak folyamán, kevésbé vesznek azonban irányt az eredmények előfeltételeinek biztosítására. A munkaterv általában helyesen foglalkozik az aratás, csép­lés munkálataival és részletesen alá is támasztja azok mikénti végrehajtá­sát. A munkaterv hiányosságaként kell megemlíteni, hogy nincs figyelembe véve a falun folyó osztályharc és így nem tartalmazza annak főbb szem­pontjait. A munkaterv — mint súlyponttal — komolyan foglalkozik a be­gyűjtéssel kapcsolatos összes feladatokkal. Hiányosság azonban, hogy a feladatokat nem határolják el. így több esetben a határidő nem reális. Megállapítja a BM-kiértékelés azt is, hogy a munkatervben meghatáro­zott feladatokból kitűnik, hogy a megyei tanács vb felismerte: a népmű­velés és oktatás a termelés szolgálatába való állítása ugyancsak a taná­csok feladatát képezik. Hiányosság, hogy a munkaterv arra nem tért ki. hogyan vonják be az állandó bizottságokat ebbe a munkába. Helyes len­ne, ha a munkaterv mélyrehatóbban foglalkozna a beiskolázás kérdésével és tervszerű irányított felvilágosító harcot folytatna a klerikális reakció el­len, hogy a gyermekeket minél nagyobb számban ki tudja vonni a kleri­kális reakció befolyása alól, hogy a hittantanulásból minél többen válja­nak ki. Hiányolja a BM-kiértékelés, hogy a költségvetés előkészítésével a munkaterv nem foglalkozik. Ebbe a munkába be kell vonni a pénzügyi ál­landó bizottságot és figyelembe kell venni az állandó bizottságokon ke­resztül a tömegek javaslatait. . . HBmL XXIII. 1/a. 5. Hajdú-Bihar megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága jegyzőkönyve. 32 Debrecen, 1952. szeptember 20. TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓK DEBRECENBEN A Magyar Népköztársaság Alkotmánya, a tanácsválasztásról szóló tör­vény előírja, hogy a megválasztott tanácstagoknak, választóik előtt éven­ként legalább két ízben be kell számolni tevékenységükről. Ezek a beszámolók a tanácstagok és a választók tömegkapcsolatának alapvető formái. Itt nyílik alkalmuk a tanácstagoknak arra, hogy beszá­moljanak választóik előtt arról, hogy milyen munkát végeztek saját szemé­lyükben, milyen feladatot és hogyan végzi az egész tanács azokat a fel­adatokat, amelyet a párt és a kormány a tanács elé, mint feladatot tűz. Ugyanakkor ezeken a beszámolókon széles tere nyílik a dolgozók kriti­kájának, önkritikájának. Alkalma nyílik a helyes kezdeményezések felveté­sére, a közérdekű javaslatoknak megtételére. Az ilyen beszámolók adnak lökést, lendületet a tanács munkájának. Itt találkozik a tanácstag azzal a kritikával, amelynek tanulságait felhasználva megjavíthatja a munkát. Ezen keresztül informálódik, bár nem egész vonalon a tömegek kívánságáról, a tömegek szükségleteiről és nem utolsósorban az ellenség munkájáról is. Itt nyilvánul meg a tömegellenőrzés konkrét, kézzelfogható ereje. Mérője

Next

/
Thumbnails
Contents