„S a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 15. (Debrecen, 1980)

KOLOZSVÁRI LAJOS: A tanácsok Hajdú-Bihar megyében 1950—1954. között - DOKUMENTUMOK: - 29. Kádermunka a Hajdú-Bihar megyei Tanácsnál. Debrecen, 1952. március 4.

nyék bontakoztak ki, mint pl. Mézeshegyen, Szepesen, Paflagon. Rossz szervezés miatt az előadások kevés hallgatóval igen gyenge: Kunpálhalmon, Kismacson és a Néptanácsban. Az eredményesebb munka érdekében kiszállások során mi szerveztük meg a Szabad Föld Téli Estéket. Ezeken a helyeken a lemorzsolódás is igen nagy veszélyt rejtett magában ... Az ellenőrzési hiányosságainkat úgy számoltuk fel, hogy az ellenőrzésbe bevontuk a tanulmányi felügyelőinket, állandó bizottsági tagjainkat, akik jelentős formában, de legtöbbször személyesen számolnak be ezzel kapcsolatos tapasztalataikról. Az előadásokon igen sok tszcs-n kívülálló kis- és középparaszt jelent meg komoly érdeklődést mutatván . . . 3. Olsvasókörök szervezése, kultúrverseny beindítása. Felajánlásképpen ... 17 üzemben központi könyvtárunk olvasóköröket szervez. Ezt a feladatát, illetve vállalását már meg is kezdte, melyet kiszélesített a tanyavilágban is. (gy pl. Ondód l-en, Mézeshegyen és Szepesen. A könyvtár vállalásában szerepel a nyúlási fiókkönyvtár létesítése is, melyre a feltétel megvan. Könyvtárvezetőink feladatkörébe vette a tanyavilágban — különösen a tszcs-ben — az olvasómozgalom beindításával a mezőgazdasági osztály segítségével... HBmL. XXIII. 102 a. 6. Debrecen város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága jegyzőkönyve. 29 Debrecen, 1952. március 4. KÁDERMUNKA A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI TANÁCSNÁL . . . Barczi Gyula nem ért egyet a jelentésnek azzal a megállapításával, hogy sikerült a kollektív kádermunkát megszervezni. A jelentés túl jó színben tüntette fel a megye helyzetét. Általában a kollektív kádermunka igen kezdetleges állapotban van. Itt még sok a tennivaló. Felhívja Kiss elvtársat, a személyzeti osztály vezetőjét, a legközelebbi osztályvezetői értekezleten tartson előadást arról, hogy mit értünk a kollektív kádermunka alatt. Az értekezletre Kiss elvtárs dolgozzon ki módszert, az osztályvezetők hogyan foglalkozzanak a káderekkel. Az értekezlet alapján az osztályvezetőknek is tisztázni kell saját területükre vonatkozóan a kádermunkát és saját területükön meg kell szabniuk az alábbi tennivalókat. Véleménye szerint a személyzeti osztály a káderek iskolába küldésével kapcsolatban nem harcol következetesen a kétéves káderfejlesztési terv végrehajtásáért. A tervet következetesen végre kell hajtani. Véleménye szerint —' a határozatok bár praktikusak, de nem a fő problémákra irányulnak. Olyan .javaslatokat kell hozni, amelyek tisztázzák a kollektív kádermunka fogalmát. Ki kell dolgozni a káderekkel való szervezett foglalkozás módszerét. Ha szükséges, a személyzeti osztály menjen át más megyébe tapasztalatcserére, vagy vizsgálja meg lent a járásokban, melyik módszer vált be, ezeket gyűjtse össze és általánosítsa . . . Kiss József, a személyzeti osztály vezetője arról beszél, hogy a megyei tanácsnál a kollektív kádermunka már kialakult. Ez abban is megnyilvánul, ha valamelyik osztályvezetőnek szüksége van a csoportvezetőre, főelőadóra.