„S a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 15. (Debrecen, 1980)

KOLOZSVÁRI LAJOS: A tanácsok Hajdú-Bihar megyében 1950—1954. között - DOKUMENTUMOK: - 16. A Berettyóújfalu Tanács Végrehajtó Bizottsága munkájának értékelése. Berettyóújfalu, 1951. május 10.

gozókat a közigazgatás munkájába, éppen a bizottsági munkán keresztül fogják látni, hogy valóban ők az állam gazdái és az állandó bizottságok; tulajdonképpen a dolgozók kezdeményezéseit és észrevételeit viszik a vég­rehajtó bizottság és a tanács elé. HBmL XXIII. 101/a. 1. Debrecen város Tanácsa jegyzőkönyve. 16 Berettyóújfalu, 1951. május 10. A BERETTYÓÚJFALUI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE A tanácsok megalakulása óta, annak működésével megváltozott a köz­ségek vezetése is. Eltérően a múlt közigazgatástól, dolgozó parasztságunk legnagyobb részének megnőtt a bizalma a tanácsokon keresztül kormány­zatunk felé. Ma már nyugodtan jön ügyes-bajos dolgával a tanács elé, mert tudja, hogy ott a községből és az általuk választott tanácstagok van­nak, kikkel eddig is együtt dolgoztak és azóta is együtt dolgoznak közös érdekeink és céljaink megvalósításáért s látják, hogy a mostani vezetésben milyen nagy számban vesznek részt községünk dolgozói. Községünkben is 31 tanácstag, 16 póttag és ha ezekhez hozzávesszük még az állandó bi­zottságok tagjait is, községünk lakosságának csaknem 20%-a vesz részt községünk vezetésében. De azon túlmenően a közgyűléseken mindenki előadhatja indítványát, javaslatát, kérelmét, panaszát. Közösen beszélünk meg mindent. Legyen az az államunkkal szemben fennálló kötelezettség vagy termelőmunka. És éppen ezen keresztül győződik meg arról, hogy most valóban közösen, mi dolgozók vettük kezünkbe sorsunk irányítását és mindinkább világosabban látja közös dolgozó társadalmunk kibontako­zását, és hogy ebben a társadalomban nemcsak jogaink, hanem kötele­zettségeink is vannak. Egyre többen és többen értik meg, hogy rend és fe­gyelem nélkül nem építhetjük fél jövő szocialista rendünket és hogy a kö­zös munkából mindenkinek ki kell venni a részét, mert csak így érhetünk hamarabb célunkhoz, célunk, hogy minden dolgozó biztos és emberhez méltó életet élhessen munkája után. A végrehajtó bizottság eddigi mun­kájának főbb pontjai az alábbiakban vannak összefogíalva: a vb első heti rendes ülését 1950. november 13-án tartotta. Már az első ülésünk foglalkozott a terménybegyűjtés kérdésével, szorgalmazta a hátralékosok teljesítését, megkezdte az elszámoltatásokat, ellenőrizte és irányította az oszi vetéseket, annak befejezését, a mélyszántást, tudatosította a lakos­sággal annak fontosságát, és időben való elvégzését. Segítette a helyi tm-szövetkezetet a szerződéses növények kihelyezésében, ellenőrizte annak menetét. Népnevelőkön keresztül felhívta a békekölcsönjegyzéssel hátralé­kosok figyelmét a jegyzett kölcsönök befizetésére. Segítséget nyújtott a ter­melőknek a hízott sertések leszállítására. Megakadályozta azt, hogy a szer­ződésen kívüli sertéseket, különösen a kulákok által hizlalt sertéseket el­szállíthassák a leszerződött sertések rovására. Nagyban elősegítette a tszcs-k felfejlesztését. E téren széles körű felvilágosító munkával szervezte

Next

/
Thumbnails
Contents